Zappa alternatív képzeletbeli tévéműsora - sajnos 2 részletben, sajnos az elején az idegen "bevezetővel" - viszont magyar felirattal. A zene, a klippek beszélgetésekkel, interjúkkal váltakoznak, így a programnak valóban van egy tévéműsor jellege. Benne olyan klasszikusok, mint a St. Etienne, a G-Spot Tornado, a You Are What You Is vagy a 86-os bírósági felszólalás. DVD kiadás a mai napig nem létezik.

*

Mi lenne, ha a TV mindig ilyen lenne?

Zsebnótaszómban úgy áll fejlegyezve, hogy az Űr 1892-dik esztengelyének egyik homéros, téli napján történt az eset, egy platinás angol kisvárosban, fenn a messzi Évszakon. Miközben a reggelinél ülve ettünk, barátom, Serló Holmész teflonüzenetet kapott. Nem szólt egy sót sem, de látszott, hogy gombolkozik, mert tűzőnő arccal állt a kandallóber előtt, szívta a papáját, és időnkéntelenül belepillantott a kezében tartott C. Gyulába. Aztán hirtelen különös fém villant a tekintetében, ahogy felém fordult.

FZ: Kim? Itt Frank Zappa. Szia. Lehetséges volna hogy kapjak pár órát a Dub Room-ban ma délután?… Nem, nem, az éjjel nem jó, mert egy… egy találkozóm van nyolckor, innen egy órányira kocsival.

Most mennyi is az idő?… Három. Öööö, lehetséges lenne úgy öt harminc körül? Oké, az jó lesz. Igen.

1982., DVD: 2005. - >>Information INK | A Dub Room Special CD

Jónás Vera interjú a Kortárs blogon:

Top 3 könyv?
- Paul Auster: Timbuktu, Frank Zappa - Peter Occhiogrosso: The Real Frank Zappa Book, Baricco: Silk.

A korábbi "deluxe" kiadás után novembertől papírkötésben is kapható lesz Andrew Greenaway (Az Idiot Bastard honlap gazdája) oknyomozó könyve a 88-as turné gondjairól (korábban itt írtam róla).
Érdekes módon Pauline Butcher írt a könyvről recenziót - azt mondja, a turné stressze, az összezártság miatt nem a konfliktus a csoda, hanem hogy egyáltalán eddig bírta a csapat együtt. És hogy mindezt remekül mutatja be a könyv.

Begyorsít a Zappa-család, most két teljes koncertet adnak ki egy napról, megrendelhető a zappa.com-on keresztül, játszik a tipikus Flo és Eddie felállás.

Persze ismét tufául írták az ismertetőszöveget, valami ilyesmit jelent:

Levelet írt Jon Larsen: megjelent a Bunk Gardner Story, egy majd' háromórás hangoskönyv, Don Preston megjegyzéseivel, a Don és Bunk Show zenei körítésével.
Az első rész már megvásárolható, a második rész novemberben jelenik meg (a felvételek Arthur Barrow stúdiójában készültek).

Na felfüggesztve a komolyság, meg időm se volt mást összerakni, jöjjön a tréfaság. Átmeneti Pinkfloydkacaj tehát ezen a pénteken, aztán később jönnek a lassabban előkészülő ámde nagyobb lélegzetű dolgok.

Magyar és angol vonatkozások egyaránt:

Trooper Charles Ash rendőr régi rajongó, a 81-es interjú után 88-ban, a philadelphiai buli előtt is beszélgetett egyet Zappával (pár koncertrészlet is van).

Ez a legegyenesebb interjú mind közül, amit eddig láttam. A rendőr nem jön elő mindenféle negatív dologgal, így Zappa - hogy nem kell folyton védekeznie - nagyon jó válaszokat ad. (1 komment)

Psychedelic night

Október 1. tehát a Zene világnapja volt. Ünnepeljünk továbbra is zenével (nem mintha máskor nem zene menne itt folyton), legyen az ünneplésünk egy teljes koncert, 1980-ból. Ez a kisebb létszámú tavaszi felállás nem olyan sistergően nukleáris, mint az őszi (ld: Buffalo), de megvannak a maga szép pillanatai - főleg Zappa finom, csendesen elnyújtott szólóiban.

október 1., Bárka kávézó  -  Pink Floyd antikvitások, Syd Barrett reloaded  -  1967-72.

Ma egész nap Miles Davis, halálának 20. évfordulójára. Örömmel hallgattam, hogy sokaknak és sokféle élményük van a zenéjével kapcsolatban - és szomorúan gondoltam arra, hogy Zappáról mennyivel kevesebb ember tudna hasonlóan sokáig, hasonlóan összefüggően beszélni (na azért a 100% Zappa nem volt semmi, szó se róla).

<< első rész