Gitárosnak lenni jó - a Guitar World egy 2007-es cikke részletekbe menően, kottákkal (!) és hangmintákkal (!!!) elemzi Zappa szólótechnikáját.

Ez egy szép sorozat része, azaz a kielemzett Nagy Szólózók között ott van például David Gilmour vagy B.B. King is. 

www.guitarworld.com

Amellett, hogy a rock-világ egyik legkiválóbb gitárosa és zeneszerzője, Frank Zappa stabilan a stílus egyik legszabadszájúbb szatiristája, úgy dalszövegeiben mint egyéb írásaiban. Frank most saját nézőpontjából mutatja be a hangszer változó szerepét a popzenében. (Guitar Player)

A cikk az ismert, gitárszólókat tartalmazó Guitar Hernia című kalózkiadványon is megjelent, kiadó: Rondo Hatton Records.

Tavasszal jelenik meg a Lex Bronkowitz Orchestra Zappa-feldolgozásokat tartalmazó lemeze (forrás: United Mutations). A csapatról sokat (egyelőre) nem tudok (ld még: United Mutations), az előjelek bíztatóak, kis hangminták itt-ott meghallgathatóak - például myspace vagy  itt:

Január 31-én elhunyt Andre Lewis billentyűs, a szintetizátortechnológia és a dobgéphasználat egyik alulértékelt úttörője - írja a Wax Poetics honlap.  A cikke hosszan méltatja a szerepét a hetvenes-nyolcvanas évek techno-funk zenéjében, a Maxayn és a Mandré projektekben való részvételét. Zappánál billentyűsként játszott 75-76-ban.

Íme a film (DVD-n azóta sem jelent meg), úgy néz ki teljes hosszban, mindenesetre olyan ötven percnyi anyag. Elhangzik:

- Dupree’s Paradise (The Perfect Stranger)
- Mo’n Herb’s Vacation, First Movement (LSO)
- Mo’n Herb’s Vacation, Second and Third Movements
- The Perfect Stranger (The Perfect Stranger)

Nem biztos hogy pontosan értem, de ami kitűnik: egy most felbukkant cikk Frank Zappa esettörténetét írja le. Ha jól számolom 1989-ben keresték fel Dean and Rochelle Kraft energiagyógyítót, akik az első vizsgálatkor egy iszonyatos fájdalomban élő, szinte a hogylétéről alig mesélni képes, végtelenül fáradt Frank Zappáról számolnak be. A cikk szerint két évnyi kezelés után 1991 decemberére nemcsak hogy be tudta fejezni utolsó munkáit, de ennek köszönhetően mehetett el az 1992-es németországi turnéra az Ensemble Modernnel. (forrás: Idiot Bastard)

Egyik kedvenc koncertem ez a '81 novemberi, viszonylag jó minőségben meglevő szalag, némi aktualitást az ad neki hogy a file-megosztó oldalak elhalása ellenére a Torture Never Stops blog fáradhatatlanul cseréli a linkjeit, így újra elérhetővé válnak korábbi anyagok. (AUD, B+)

FZ, Steve Vai, Ray White, Scott Thunes, Chad Wackerman, Ed Mann, Tommy Mars, Bobby Martin.

David Ocker a 100% Zappa (2007, Budapesti Őszi Fesztivál) kapcsán folytatott levélváltásunk során nemcsak örömmel fogadta az este felvételét, de kicsit tovább is gondolta a dolgot. Az alábbiakban az általa megfogalmazott "Tökéletes este" négy lehetőségéből a negyediket állítottam össze (például a YouTube korlátait figyelembe véve). Kis hendikepp, hogy a Bogus Pomp sajnos pont nem az LSO változat, hanem a 75-ös felvétel az Orchestral Favorites-ről...

Új projekt hasít az internet egén: Milán zenészeti léghajója a Benway Records nevet viseli, és felvonultat (részletesen vizsgál, elemez) egy csomó olyan zenét, amiket vagy illene ismernünk, vagy pedig jók.

A korábban emlegetett karikatúrás honlap (közösség, társaság?) 2012 májusában jelentet megy egy könyvet Zappához köthető karikatúrákból, a megjelenést nagyban segítenék az előrendelések - 23 €. A képre kattintva rendel! (forrás: United Mutations)

Ugyanott egy remek rajzsorozat a Willie The Pimpről, be is tettem a dalhoz.

(Highway Blues)

• Lifemask, 1973

a kocsidból mit is látsz
az országút végtelen
az utad ha felém vezet
mit is kezdenél velem?

épp előtted állok
már szinte térdelek
látod-e az ülésből
a két könyörgő szemet

Hírlendület a Keep Floyding háza tájáról (rövidítve):

2011 a zenekar számára elsöprően jónak bizonyult. Csak a teljesség igénye nélkül: remek hangulatú koncertek a Téglagyári megállóban, teltházas bulik a Sörsátorban és pszichedélikus szellemidézés a Bárkában.

2012: sok koncert, bőbeszédűbb honlap, promóanyagok. És márc. 3.!

Még viszonylag régebben jutottam hozzá, és mostanában kezdtem el ténylegesen is hallgatni A katona történetét - egy olyan kiadásban, amelyen (egy elveszett de megtalált felvételről) Stravinsky veszényel (1967), és Jeremy Irons a mesélő (2005).
Most épp a megyar változat szól azért.

Bobby - a 88-as turné óta Robert - Martin (amúgy operaénekes házaspár gyermeke, kimagasló IQ-val bír és általános iskolában, autodidaktaként tanult meg szinte minden hangszeren) egy ideje testépítési (testfenntartási) tanácsokat is ad, Nézz ki jól meztelenül címmel. Elég ronda a honlapja, de Robert láthatólag tényleg igen jó formában van.

Amikor Zappa az őt ért komolyzenei hatásokról beszél, leginkább Varèse, Stravinsky és Cage kerül szóba. Bartók, Stockhausen is megidéződik, talán Boulezt is említhetjük, bár a zappai univerzum felől nézve rá inkább karmesterként tekinthetünk. Biztos eszünkbe juthat még egy-két komponista neve (Francesco Zappát inkább most hagyjuk…), de a Maestro szerint rá „jelentős hatással bírók” listája körülbelül ezzel véget is ért.

Még 2010-ben jelent meg Pete Griffin basszusgitáros zenekarának lemeze Modern Mythology címmel, amiről aztán 2011-ben csináltak egy élő promóanyagot, ami a honlapjukról teljes egészében meghallgatható és letölthető The Red Room címmel. A zenekarban a ZPZ nagy része, még a friss ember Chris Norton is itt van:

A Pure Radio Kaos interjúösszeállítása Zappa valamikori zenésztársaival. Az ottani interjúkat a könnyebb kezelhetőség kedvévért itt alul összeszedtem, valamelyik hosszú téli estén talán sikerül is meghallgatni. Talán olyan 30 percek, darabja.
forrás: United Mutations;