Highway Blues- Lifemask, 1973
a kocsidból mit is látsz
az országút végtelen
az utad ha felém vezet
mit is kezdenél velem?
épp előtted állok
már szinte térdelek
látod-e az ülésből
a két könyörgő szemet
nem az életed kérem
az út sem tart soká
nem lenne-e könnyebb
észrevenni egymást
ha szélvihar tombol
csak-csak összetartozunk
itt kint vagy ott belül:
egy akolból valók vagyunk
vegyél fel, ember!
úgysem megyek soká
te meg a kocsidban
egyedül nyomod a gázt
enyém az országút blues
vagy száz autó elhúz
mellettem
ahogy itt állok
a tegnappal jöttem
kenyéren-vizen
jön velem a bánat
csak a sorsom viszem
Istentől, államtól
lopom a holnapot
csak a hosszú hajat látod
meleg mégsem vagyok
én már csak ilyen leszek
amilyen vagyok
boldog így lehetek
és talán az is maradok
a hitemet viszem
egy új nap felé
az országút porával
így kerülök eléd
vegyél fel, ember!
úgysem megyek soká
te meg a kocsidban
egyedül nyomod a gázt
enyém az országút blues
vagy száz autó húz
el mellettem
ahogy itt állok
az utcán lent
a ritmust ver a szívem
a lepedőm
a tiszta szerelem
bár itt lenne velem
kis Margaret
kiborítanánk mind
a jól fésült sofőröket
a varázs-hüvelyke
mágnesként húz
elsodor mint a vihar
mint az országút blues
vegyél fel, ember!...
