A Road Tapes sorozat kevésbé polírozott, archaikusan sistergős koncertek kiadását ígérte korábban, a Zappa Család ígéreteivel azonban legalább annyira van tele a padlás, mint kiadatlan albumokkal a pince. Az első szalag, az 1968-as vancouveri koncert felvétele maximálisan hozta az ígért nívót, inkább egy hivatalos kalózkiadásnak tekinthető, kicsit bele is törődtem, hogy csak ilyen mélyszegény, épphogy leporolt koncertek fognak megjelenni, néhány értékelhető töltelékkel. Nem így lett.

A "Road Tapes" sorozat második darabja Helsinkiben rögzített három koncert anyagából válogat, a lemez teljes címe: Road Tapes. Venue #2. Finlandia Hall, Helsinki, Finland - 23, 24 August 1973;  - érdekesség, hogy ettől a felállástól koncertfelvétel még szinte egyáltalán nem jelent meg. (Az első híradásunk itt!)

David Ocker friss írása a koncertről:

Nemrég hazaérvén erről a nukleál-koncertről, az első szó a köszöneté - Anzixxx és Strasszer felé, akik lapjával oldalról finoman bepaszíroztak -  köszönöm!  S maguk az élmények:

A Recorder részletes megemlékezése - itt pedig a Zappa-kapcsolata.

 
Gazdag válogatású, akusztikus-fókuszú varázslat - ld. a wikipédiát!

"Frank Zappa zenéjének gazdagsága egyszerűen senki máséhoz nem hasonlítható, ahogy az sem, hogy ezeket a teljesen különállónak tűnő részleteket összefűzve azt tapasztaljuk, hogy évtizedeket átívelve nem egy életmű, hanem egyetlen mű született, amit egészében befogadni persze lehetetlen, mégis valami mintaként beépül az ember agyába és megkérdőjelezhetetlen derű formájában rakódik ott le. A gitárszólók a teljes művet szemlélve egy nagyon vaskos és különálló szeletet jelképeznek. Ezek a daloktól függetlenül is létezni képes, önálló kompozíciók." >> Benway the hard way #4

(Galoot Up-Date)

• Thing-Fish
  [eredetije a Blue Light a Tinsel Town lemezről - Idézetként felbukkan benne a My Sharona (Fieger/Averre) és a Cápa (Williams) témája.]

kórus:
TOHONYA
KÖ-HÖL-NI!
Thing-Fish:
TOHONYA-HONYA,
TOHONYA-HONYA
TOHONYA-HONYA A GYILKOS KÖ-HÖL-NI!

Ali Ibrahim "Farka" Touré (1939 – 2006) Maliban született sokhangszeres énekes-zenész, egyike Afrika legismertebb és -elismertebb zenészeinek. A zenéjét a hagyományos Mali zene és az észak-amerikai unokatestvér: a blues termékeny találkozásának tartják. A két zenét sokan egymásból következőnek, egymás leszármazottjának gondolják - Martin Scorsese szerint a Touré megjelenítette hagyomány a "blues DNS-e". A Rolling Stone "A világ 100 legnagyobb gitárosa" listáján a 76., A Spin magazinéén 37. (Wikipédia)

Az alábbiakban következik a Source című lemez, illetve egy szép dokumentumfilm:

A La Scena októberi számában olvasható egy többoldalas összeállítás Frank Zappa, amerikai zeneszerző címmel (a címre kattintva online olvasható). Az apropó FZ halálának 30. évfordulója idén decemberben (és az ehhez kapcsolódó ünnepi koncertek), illetve "pusztán mert remek a zenéje".

A koncertek sorában Kent Nagano vezényletével elhangzik a Bogus Pomp is, ami a karmester szerint Zappa legjobb műve, megjegyzi még, hogy nagy kár hogy a Sinister Footwear nincs lemezre rögzítve "de hiszen befejezetlen" (?), s hogy "meg kéne kérni Dweezilt hogy fejezze be".

a magyar felirat a cc-re kattintva kapcsolható be - köszönet vibraephasenek a videó feltöltésért!

(Az 1:39-es indító kíséret is ismerős ugyan, de igazán egyértelművé 5:28-tól válik.)

frissítés:  magyar alámondással!

A Duna tévében szeptember 30-án - az első részt itt nézi! - 2013-08-22 21:32

(Be-Bop Tango [Of The Old Jazzmen's Church])

• Imaginary Diseases | Road Tapes, Venue #2 | Roxy & Elsewhere | Roxy - The Soundtrack | The Yellow Shark
  - Benne a The Hook, Anything You Wanna Do és a Straight No Chaser (Thelonious Monk), illetve a Dragnet (Schumann/Rózsa) részletei

Talán van önök között aki tudja hogy a tangó – ami nem egy túl népszerű tánc ma már – egy időben a féktelen szenvedély táncaként volt hírhedt: azokban a régi időkben, amikor nem volt olyan könnyű összegyűrni a lepedőt, amikor még nehéz volt kapcsolatot teremteni az... ellenkező tábor tagjaival, és az embernek olyasmihez kellett folyamodnia, mint hogy szorosan egymáshoz simulva táncol és... hejj! A régi szép idők. Azok az idők talán már örökre elmúltak, nem tudom, hacsak Nixon vissza nem hozza egy kicsit később, de itt van nekünk ez a nagyon különleges, magasan fejlett, permutált tangó. Tulajdonképpen egy perverz tangó… Igen, annyira perverz! Ez a Bebop Tango, a szórakoztatás egy különleges formája, amiben később egy kis koreográfia is lesz, úgyhogy figyeljenek, emberek.

Fotók a United Mutations oldalon - én kérek elnézést. Inkább hallgassuk.

A norvég rádió közvetítésében hallgatható meg a korábban már híresztelt koncertről  úgy 10 nappal ezelőtti felvétel. A program többi részében Charles Ives, John Adams és Luciano Berio művei hangzanak el.
- a Sad Jane ide kattintva hallgatható meg.
- itt meg a Ruth Is Sleeping;