A régi zappahu-n (vagy a Kill Ugly Radión?...) az egyik legjobb és legtartalmasabb beszélgetést a "10 legrosszabb Zappa-dal" vagy a "Mit nem szeretek FZ-ben" (vagy valami hasonló) című felvetés indította el. Érzések és gondolatok, érvek és ellenérvek: azaz valódi diskurzus magáról a zenéről.

(from: United Mutations)

Az alábbi interjút az FZ in Hungary oldalról loptam találtam (köszönet!) - a borító szerint az eredeti megjelenés pontos címe: Krén Katalin - Marx József: A neoavantgarde - Gondolat Kiadó, 1981.

Az eredeti interjú forrása nincs megjelölve, ha valahogy megtalálom, szólok - más megtalálását is örömmel fogadom. A '68 mint dátum helyesnek tűnik a felvetett témákból.

Az eredeti Mothers énekese, a Gradmothers majd a Geronimo Black tagja, Ray Collins többnapos kóma után december 24-én elhunyt. Adatlapja és teljes diszkográfiája a United Mutations oldalon. Itt pedig egy 2009-es interjú, itt meg egy kis anekdota a Duke of Prunes-ról (alul).

Tegnapelőtt volt Frank Zappa születésnapja, ami egyúttal a december 4-ével kezdődő Zappadan folyamatnak is a vége - lett volna, ha bármi módon megemlékszik e csenevész honlap a dologról. Tekintve hogy egész évben hírek és zenék özönölnek, így nem sikerült ahhoz képest bármi bónuszt összeszedni, sőt: nem is fog sikerülni, mert itt a karácsony. Ezért a kieső időre javaslok a végképp unatkozóknak egy kis hátranézést: ötletszerű válogatás a múltból, magyar nyelven:

Születésnapi megjelenés: mától letölthető a Baby Snakes film teljes hanganyaga - és még mielőtt bárki félreértené (mint én): nem az aznapi koncert teljes anyaga, hanem a filmé (ami úgyis megvan DVD-n), azaz: a sok párbeszéd, a felesleges dumák, a zajok - és igen, azért egy pici zene is. iTunes: $29.99.

A koncert az akkoriban induló hagyomány szerinti ('74 után ez a második), október 31-ei őrület New Yorkban - letöltés a Guitars101 honlapról!
Tekintve hogy minden mindennel összefügg, ezért erről a koncertről így emlékezik meg William Bennett a Gentle Giantból:

Egy unalmasnak kinéző fotózás története egy monostorban, Sussexben, ahol Phil Franks, a Friends/Frendz fotósa lencsevégre kapja az ásító Zappát (ti is azt hittétek hogy üvölt?).

Nem tűnt boldognak hogy valaki követi, nem volt épp oda egy újabb "fotó-lehetőség" ötletéért. Épp ráirányítottam az objektívemet ahogy ásítani kezdett, a szabadon maradt szememmel láttam hogy a többi fotós épp leereszti a maga gépét... Komoly kisugárzása lehetett, mert folyton a sarkában voltunk, amit ő nehezményezett is, de a fotósok csak le akarták szállítani a szerkesztőjüknek a szokásos képüket.

A Beat The Boots sorozat összeállítója, zenei cikkek szerzője - és most már egy könyvé is: ő Tom Brown. Itt megvehető.

Oké, megfogtatok. Bevallom, hogy nagyon régóta Zappa-fanatikus vagyok. A könyv írásakor hatvannégy évesen, hogy pontos legyek (...) Az itt található történetek nem többek, mint saját személyes reflexióim (vagy vallomásaim, ha úgy tetszik) Zappa világában és körülötte tett kalandozásaimról. Remélem tetszeni fognak.

A dupla lemezt Zappa a fülszöveg szerint 1972-ben, tolókocsiba kényszerített időszakában állította össze 69 és 71 közti anyagokból, egyidőben a Just Another Band, a Grand Wazoo, a Waka Jawaka albumokkal, a Hunchentoot meg(nem)születése idején (1972 június 25.). A szalagokat átírta Joe Travers az UMRK stúdióban 2007 márciusában.

Az egyik legjobb feldolgozáslemez az egyik legjobb utó(d)zenekartól - megkockáztatnám, hogy az itteni verziók néhol még jobbak is vagy legalább olyan jók mint a Mesterrel rögzített változatok.
A lenti lejátszási listából a saját számaikat gonosz módon kihagytam.

Miközben magáról a lemezről még semmit nem tudni, itt van pár kép a lehetséges (?) lemezborítóról. Ez is valami.

fz: Ebben a pillanatban egy synclavier albumon dolgozom, a címe "Dance Me This"; modern tánccsoportoknak készül. Valószínűleg nem jelenik meg a jövő évnél előbb. (Mama Zappa)

Miközben a Zappa család (ki tudja milyen okokból) képtelen megjelentetni a 40 éve rögzített Roxy filmet, addig balkézről azért csak kiadnak egy koncertfilmet az idei ZPZ Roundhouse koncertről, ahogy egy CD-t is a legutóbbi turnéról (nem "FOH", hanem rendes keveréssel), de még egy újabb DVD-t is a nyári fesztiválokról.

Egy Dweezil-tárgyú levelezés (FOH) mellékleteként jutott el hozzám ez a lemezfelvétel a tréfás nevű Wagga Jawaka csapattól, akikről utánanézve aztán sak jót találtam, a magam emlékeiben meg semmit. Kiváló csapat, kiváló, lazaságában is pontos zenéléssel, könnyed és izgalmas dalválogatással. A felvételek mindössze egy nap alatt készültek (vagy valahogy így), de semmi hiba nincs bennük. Dweezil, látod, így kell kopírozás nélkül lazán profinak lenni.

FZ Prágában (forrás: Information INK - idézi Demszky Gábor is):

Csak néhány szót szeretnék mondani még a gitárhangolás kínjai előtt. Nagyon boldog vagyok hogy itt lehetek ma este. Ez három éve az első alkalom, hogy okom van arra hogy játsszam a gitáromon. Tehát... biztos vagyok benne hogy ti is nagyon jól tudjátok, hogy ez csupán a kezdete az országotok új korszakának, és remélem hogy az új korszak tökéletes, teljesen tökéletes lesz. És ahogy szembesültök majd az új változásokkal, kérlek benneteket hogy próbáljátok meg megőrizni az országotok egyediségét. Ne változtassátok valami mássá. Tartsátok meg egyedinek.

Most pedig egy reggae improvizációt játszunk A-ban. És ha vannak még szovjet katonák a közönségben, akkor erre hazatáncolhatnak.

A korábbi hírt most gazdagítva 4 valahonnan előkerült számmal - egy rádióadás részeként a Mama Zappa oldalról. Ezek a számok az alábbi listában meghallgathatóak - itt egyben, a Grooveshark oldalon számonként, kis balesettel. Az akármilyen lemezmegjelenésig hallgassuk (és nézzük) ezt, ingyen.