Az alábbi szöveget egy 2004-es adatmentéseket tartalmazó CD-n találtam, és most emitt leli meg végleges helyét.
Az LSO első és második kiadás fülszövegének anyaga - a csatlakozó irodalmakat lásd ugyanott, a lemez aloldalán, szeretettel.
vezényel:
KENT NAGANO
a zenét szerezte és hangszerelte:
FRANK ZAPPA
*
David Ocker
szóló klarinét
Chad Wackerman
dobok
Ed Mann
ütőhangszerek
a felvételek ideje: 1983, január 12, 13, 14.
KENT NAGANO 1951-ben született, majd a kaliforniai Morro Bay-ben, egy családi farmon nőtt fel. Zenei neveltetése egyarán erős volt a japán és nyugati tradíciókban. Négyéves korában kezdett zongorázni édesanyja segítségével, középiskolás korára már koto-n, brácsán és klarinéton is játszott. A középiskolai tanulmányai után rövid látogatást tett az Oxfordi egyetemen, majd visszatért az Egyesült Államokba, ahol a Santa Cruz-i University of California-n kiemelt dicsérettel szerzett diplomát. A San Francisco-i mesterfokozatának megszerzése közben Varga László karmester mellett volt asszisztens, ezzel egyidőben a San Francisco Operában dolgozott.
1977-ben John Reeves White, a New York Pro Musica igazgatója MR. NAGANO-t kérte fel az Egyesült Államok képviseletére a Brazíliai Nemzetközi Zenei Fesztiválon. 1977 és 1979 között a neves zenetörténész és karmester, Osbourne McConathy mellett folytatott kutatásokat, majd Sarah Caldwell mellett illetve a Bostoni Opera társulatánál társigazgatójaként dolgozott. A San Francisco-i öbölbe visszatérve MR. NAGANO a San Franciscoi Kamaraopera igazgatója lett. A közönség manapság a Berkeley Szimfonikusok és az Oakland Balett Zenekar zenei igazgatójaként ismeri, jelenleg harmadik társ-karmesteri évadját tölti az Oakland Szimfonikusoknál.
MR. NAGANO 1983 tavaszától holland, belga, francia és olaszországi meghívásoknak eleget téve sok helyen megfordul Európában. Ezek az előadások jobbára a kortárs irodalom témaköre köré szerveződnek, amiben MR. NAGANO szintén jelentős elismertségnek örvend. (1983)
ZENEI INFORMÁCIÓK:
Ezeknek a daraboknak ez az első lemezfelvétele (az Orchestral Favorites albumon korábban megjelent Pedro's Dowry (Pedró hozománya) a darab 40 fős zenekarra átírt változata volt, az Envelopes (Borítékok) a Drowning Witch lemezen pedig egy kis rock-zenekari verzió), és mint ez az új zenéknél gyakran megesik, volt egy-két hiba. Mindent megtettünk ezeknek a hibáknak az eltávolításáért, de a további próba- és felvételi időre költhető jóval nagyobb büdzsé híján a tökéletesség lehetősége egy ehhez hasonló premier felvételén elérhetetlennek tűnik. Az anyag második része előkészületi stádiumban van, csakúgy mint néhány kamaradarab felvétele, amelyeket Pierre Boulez fog vezényelni 84 januárjában. Akik kedvüket lelik a zenei szórakoztatás ilyetén megvalósulásaiban, figyeljék a lemezboltokat.
Köszönöm a L. S. O. tagságának a derekas küzdelmet, külön köszönöm Ash, a koncertmester csábítóan ausztrál hegedű-improvizációját a Pedro diszkó-részében.
A Volume I. eredeti fülszövege, írta Frank Zappa, 1983
Azok a rock-újságírók (különösen a britek), akik a JAZZ FROM HELL című lemezem kapcsán a "hidegség", a "tökéletesség megkísértése" és minden "emberi tényező" hiánya miatt panaszkodtak, szívből örülhetnek az L. S. O. Volume II. megjelenésének. Rossz hangokban és hamis részekben itt nincs hiány. Évekig halogattam a megjelentetését, abban a reményben, hogy a digitális technika fejlesztői előállnak valami olyan gépezettel, amely képes kiirtani a mesterszalagokba belopózott gonoszt. Volt persze fejlődés 1983 óta, de a 'STRICTLY GENTEEL' hamis trombitáiban vagy más részek ritmikai pontatlanságaiban megtestesülő "emberi tényező" azonban a legkifinomultabb technikával is elpusztíthatatlannak bizonyult.
HAMIS CSICSA
Bogus Pomp - Nagyzenekari változat (hangszerelte: David Ocker)
Ez a darab a filmzenei klisék, modorosságok paródiája - fő témáit először a BBC Szimfonikusok játszották 1968 október 28-án a Royal Festival Hall-ban, az egyik MOTHERS OF INVENTION koncerten (az eredeti felvétel az OLD MASTERS második dobozában, Mystery Disc lemezen jelent meg*). Ezek a témák alakultak tovább a 200 Motels felvételeinél. A BOGUS POMP egy korábbi változata a hetvenes évek közepén a szerencsétlen sorsú ORCHESTRAL FAVORITES lemezen jelent meg.
A kompozícióban egy kis pszichodráma bújik meg arra a felismerésre építve, hogy a brácsásnak soha nem jut egy rendes szóló - mi játszódik le hát a többi szólamvezető vonósok fejében, amikor a legdögösebb részeket a brummogó brácsa kapja? Valami idétlen, természetesen, ami a vezető csellista improvizált érzelmi kitörésében kulminál a darab vége felé. Mindezt giccses fanfárok, ostoba érzelmes szakaszok és jól kiszámítható "rémzenei" részek körítik.
*Illetve: Mothers of Invention: Ahead of Their Time - 1993, Rykodisc
MŰSZÁL BOB
Bob In Dacron
Rendes színpadi körülmények között ezt a darabot a "Sad Jane"-nel párban játsszuk. Ez egy balett, s mint ilyet adta elő egy korábbi alkalommal a Berkeley Symphony Orchestra is (Kent Nagano vezényletével). A szcenárió egy kellemetlen városi figurát mutat be (ő Bob), amint a magafajta középkorú férfi által még megérdemelni vélt erotikus örömök reményében a Magányos Szívek Klubjába indul. Az első rész (alcíme: "Bob ruhái") össze nem illő színeket és olyan ruhadarabokat próbál a zene nyelvén leírni, amelyeket csak egy ilyen BOB képes felvenni az estre készülvén. A vágy tárgyaiként megjelenő "képzeletbeli lányok" hangját műanyag, elemes "nevető-dobozok" jelenítik meg. A második részben (címe: "Bob berúg") hősünk már akcióban. A Berkeley-i bemutatón a kocsmáros - akit a háttérből két fekete ruhába öltözött táncos által mozgatott életnagyságú bábu alakított - a szomjas aranyifjak kiszolgálása feletti igyekezetében ténylegesen kettészakadt, s innentől a kilógó beleit maga után húzva tántorogta végig a műszakot. A történet további része túl hosszú ahhoz, hogy itt leírjam.
ROPPANT KOMOLY
Strictly Genteel
A darab a 200 Motels fináléjaként íródott. Szövege is van, a United Artistnál 1971-ben megjelent eredeti felvételen Theodore Bikel, Mark Volman és Howard Kaylan énekelte.
Ez a felvétel az utolsó éjszaka utolsó próbájának utolsó órájában készült… túlórára, a hibák kijavítására semmi lehetőség nem volt (semmi pénzért). Az utolsó "pihenő" alatt, mielőtt a végső felvétel elkészülhetett volna, a teljes fúvósszekció tett egy rövid látogatást a szemközti kocsmában. 15 perc késéssel értek vissza. Nélkülük lehetetlen volt a felvételeket elkészíteni. A zenészek a pirospozsgás fúvós szomszédaik miatt nem voltak hajlandók további 15 percet játszani. Mindent megtettem a brit "mestermunka" e becses lenyomatainak eltüntetésére (legalább 50 vágás 6:56 alatt), nem sok eredménnyel… az "emberi tényező" érintetlen maradt.
A Volume II. eredeti fülszövege, írta Frank Zappa, 1987
2009, június 27 - 13:21