Frank Zappa bár vagy 15 éve halott, ennek ellenére rendre jelennek meg róla cikkek itt-ott. Következik Jeff Miers írása a Buffalo News-ból.
Zappa-alapvetések -
tíz kötelező zappa-lemez
Az általános, az átlagemberben élő zappa-kép - nagyszájú agitátor, idétlen "kabarézenék" szerzője - sosem vágott egybe a művész igazi arcával. Zappa olyan, majdhogynem hibátlan életművet hagyott hátra, ami az 50-es évek doo-woppjától a fúziós jazzen és a progresszív kísérleteken át lírai hangszeres darabokig és vad, összetett polifóniákig mindent felölelt. És mindezek mögül átsüt az igazi szenvedélye: az élete során folyamatosan komponált klasszikus és nagyzenekari zene. Zappa bátor kompozíciós stílusa olyan zeneszerzőkkel hozható kapcsolatba, mint Sztavinszkij, Anton Webern, de főleg és elsősorban: Edgard Varèse.
Zappa lemezeinek sora a XX. századi zene egyik legizgalmasabb szegmense. Ugyanakkor az azt még nem ismerőnek a legijesztőbb is lehet. A következők némi támpontot kívánnak adni Zappa világegyetemébe való behatoláshoz.
1) Hot Rats (1969): Dweezilnek ajánlva, Captain Beefheart erős nyomot hagyó közreműködésével a "Willie the Pimp"-ben; nagyszerű dokumentuma Frank korai gitárvarázslatainak.
2) Roxy And Elsewhere (1974): Ettől fejreállsz. Élő dokumentum, a hihetetlen tehetségű Ruth Underwood ütősjátékával, és az egyetlen és igazi Napoleon Murphy Brock énekével és szaxofonjátékával. Már egyedül a "Village of the Sun"-ért is megéri. (lásd még ezt a beszámolót!)
3) One Size Fits All (1975): Zappa legmerészebb rock kompozíciói, és egyik legjobb stúdiómunkája. Rajta a teljes egészében zseniális "Inca Roads", a bizarr de gyönyörű "Florentine Pogen" és az "Evelyn, A Modified Dog".
4) Zoot Allures (1976): Talán Zappa legrockosabb lemeze. A "The Torture Never Stops" máig az egyik legklasszabb és leghátborzongatóbb szám ami valaha szalagra került.
5) Joe's Garage Acts I, II & III (1979): Ezeken a lemezeken megtalálható mindaz, amiben Zappa nagy volt: erős társadalomkritika, humor, elképesztő gitárjáték és különös dalok.
6) Shut Un 'n Play Your Guitar (1981): A bizonyíték, hogy Zappa az egyik legjobb szólista elektromos gitáron, akivel megáldott minket a sors.
7) Jazz From Hell (1986): Zappa előadhatatlan dalokat írt a Synclavierjén. Őrületesen részegítő, az a helyzet. A "G-Spot Tornado" kiemelkedő, de a többi is briliáns.
8) Make a Jazz Noise Here (1991): Duplalemezes dokumentum Zappa utolsó turnéjáról, a '88-as, abszolút gyilkos big banddel. Egy kis "Katona története" Sztravinszkijtől és "Harmadik zongoraverseny" Bartóktól - a forró "The Black Page" és a mulatságos, Reagan-be belerúgó "Star Wars Won't Work" között.
9) The Yellow Shark (1993): Az Ensemble Modern vezette elő - érzésem szerint - legszebben Zappa zenekari darabjait. Semmilyen más kamarazenekar nem játszotta Zappa klasszikus darabjait ilyen hozzáértéssel, szenvedéllyel és tehetséggel.
10) QuAUDIOPHILIAc (2004): Dweezil állította össze ezt a DVD-t Zappa 70-es évekből származó "quad", azaz korai, négyhangszórós "surround" felvételeiből. További bizonyíték arra, hogy Frank messze megelőzte korát: ez a legszebb hangzású zappa-felvétel az életműben. (lásd Dweezil fülszövegét!)
Jeff Miers - The Buffalo News
