Zappa második szólóalbuma közvetlenül a Mothers feloszlatása után készült, nagyrészt Ian Underwooddal együttműködve, az akkor úttörőnek számító 16-sávos stúdiótechnika minden lehetőségének kihasználásával. A lemezen precízen megírt, de improvizációra is hangsúlyosan építő, a Willie The Pimp kivételelével instrumentális számok szerepelnek. Zappa egyik legelismertebb albuma - szerinte (a fülszövegben): "Mozi a füleiteknek".
[1969. október 15. | Frank Zappa, LP, Bizarre/Reprise RS6356 | Information INK | nr. 8.]
Magyarfülű értékelések | egy videókritika | Zömmögő blog krit;
CD változat:
|
LP változat:
második oldal
|
A zenészek:
- Frank Zappa – elektromos gitár, ütőhangszerek, octave bass
- Ian Underwood – orgona, klarinét, fuvola, zongora, szaxofon
további közreműködők:
- Max Bennett – basszusgitár (kivéve: "Peaches en Regalia")
- Captain Beefheart – ének: "Willie the Pimp"
- John Guerin – dobok: "Willie the Pimp", "Little Umbrellas" és "It Must Be a Camel"
- Don "Sugarcane" Harris – hegedű: "Willie the Pimp" és "The Gumbo Variations"
- Paul Humphrey – dobok: "Son of Mr. Green Genes" és "The Gumbo Variations"
- Shuggie Otis – basszusgitár: "Peaches en Regalia"
- Jean-Luc Ponty – hegedű: "It Must Be a Camel"
- Ron Selico – dob: "Peaches en Regalia"
- Lowell George - gitár (a lemezen nincs feltüntetve) [forrás: Elektronikus Don Quijote]
- Harvey Shantz – hörgések
A lemezről:
A bakelit-változata Bizarre Records-nál jelent meg 1969-ben, 73-ban a Reprise Records adta ki újra. Ezt a kiadást 1980-ban visszavonták, mivel Zappa szerződése a Warner Bros. Records-szal véget ért.
Zappa 1987-ben a CD-kiadáshoz újrakeverte az albumot, amit sokan - az eredeti felvétel barátai - kritizáltak. A kisebb-nagyobb hangszerelési, hangsúlybeli és hangzásbeli különbségek (Peaches) mellett a "Willie the Pimp" bevezetése és gitárszólójának vágása változott meg, a "The Gumbo Variations" 4 perccel hosszabb az új kiadáson (bevezetés, gitár és szaxofonszóló), illetve a "Little Umbrellas" eredetileg alig halható zongora és fuvolaszólamai most előtérbe kerültek.
Az eredeti bakelit 2009-ben korlátozott példányszámban jelent meg a Classic Recordsnál, kiváló hangminősége sok gyűjtő értékes darabjává emeli.
megjegyzések:
A borítón a sírból kimászó nő Christine Frka, a GTO tagja. A belső borítón Captain Beefheart egy porszívóval a kezében látható, a többi fotón Zappa és Ian Underwood a stúdióban és máshol.