1976-ban felhívott Frank Zappa menedzsmentje. "Mi? Az meg ki? - kérdeztem a barátomat, - és mit akarhat tőlem?"
A barátom azt felelte: "Nem tudod ki Frank Zappa? Menj csak el, és majd megtudod."
Tanonc egy géniusz mellett
Bianca fülszövege a Philly '76 lemezben
Nincs mese, Mr. Zappa szervezése lehengerelt. Aztamindenit. Elintézte az utazásomat a próbára oda-vissza, kivett nekem egy gyönyörű hotelszobát a Chateau Marmont-ban. Ahogy megérkeztem (a próbára), Zappa megkérdezte:
- Billentyűkön játszol?
- Igen - feleltem halkan. - Mit játsszak?
- Csak játssz együtt a csapattal és tanuld meg ezeket szövegeket.
Semmit nem tudtam erről a fajta zenéről. Korábban egy nagyon konzervatív közösséghez tartoztam - a Holy Rollershez (de különösen a szüleim). Elhatároztam hogy minden tudásomat bevetve énekelek és zongorázom, hogy felvegyen. Hoppá. Így is tett, és a géniusz melletti tanoncidőm kezdetét vette.
Jobban jártam ha nem akartam megfejteni a zenéjét - csak játszottam amit ott és akkor akart. Az én hangszerem az énekhang, és ezt a képességeim maximumán szerettem volna használni. Eleinte gondot okozott a szöveg - mint a "Chrissy kétszer hányt" (Titties and Beer) vagy a "Kínzás végtelen" - mert (egy goszpel/Sly Stone környezetből érkezve) nem voltam ilyesmihez szokva, de ahogy túlléptem ezen, a zene már teljesen a klappolt.
Nagyon lámpalázas voltam hogy ennyi ember előtt kell énekelnem, és nagyon izgatott is voltam hogy egy ilyen fantasztikus csapat része lehetek. Ejha! Patrick O'Hearn a sűrű vörös hajával - szétjátszotta a seggét! És persze Terry Bozzio, biztos volt és erőteljes. Mindig csodáltam, hogy bírja a kemény melót két órán át. Ray White-tal dolgoztam már korábban, mikor Frank kérdezte hogy tudok-e egy jó gitárost, őt ajánlottam, és nagyon bele is passzolt Frank világába. Hihetelen csapat volt, sosem fogom elfelejteni az élményt.
Imádtam, hogy mindig a legjobb hotelekben laktunk New Yorkban és Tennesseeben (telefon a fürdőben? El se tudtam addig képzelni!). Frank irodája és produkciós csapata jól a gondunkat viselte. Smothers (Frank testőre) nyugodt vállára mindig ráhajthattam a fejem. Mindig megnevettetett mikor el voltam kenődve.
Emlékszem, hogy féltem a kis puff-puff repülőgépen ahogy repült át a hegyek felett New York állam északi része felé. Frank azt mondta:
- Mitől félsz? Figyelj. Megtanultad már ezeket a szövegeket? Ezeket szerintem még nem tudod.
Mire leszálltunk, minden rendben is volt. Hú! Mennyi utazás és mennyi hangpróba - és mennyi gyönyörű egyszeri és megismételhetetlen előadás - nem is nagyon volt még időm visszaidézni mindezt. Nagyon örülök hogy (Frank) felvette ezeket a koncerteket, így most néhány elképesztő előadást hallhattok.
Nem is mértem fel akkor, milyen fontos lesz ez az élmény számomra mikor majd elkezdem összerakni a saját zenekaromat és kialakítani a saját stílusomat. Erőt adott és eszközöket ahhoz, hogy intézni tudjam a dolgaimat a zeneiparban az évek során. Azt hiszem el is kényeztetett, azonnal hiányoztak is a limuzinok és a kaja az öltözőkben és FRANK ZAPPA és a MOTHERS OF INVENTION! bejelentése és az őrjöngő tömeg. Remélem ugyanúgy élvezitek majd az igazi kreativitásnak ezt a gyönyörű, egyszeri és megismételhetetlen pillanatfelvételét.
Lady Bianca, 2009. augusztus 08.
megjegyzések:
- Bianca azért hagyta ott a csapatot '76 november 11. körül (szűk egy hónap közös játék után), mert rosszul viselte hogy ő a "nő" a csapatban, akin a közönség hülye megjegyzései lecsapódnak ("Take your clothes off!").
- Ugyanerről a koncertről jelent meg a "Wind Up Working in a Gas Station" a YCDTOSA vol 6. lemezen.
- Lady Biancát 2009-ben a "Blues királynőjének" választották:
Philadelphia, 1976 október 29., Spectrum színház. Joe azt mondja, nem ő talált erre a szalagra - az talált rá, bámult rá a személyesen-FZ-válogatta polc rejtekéből. Ez az egyetlen 16-sávos felvétele ennek a felállásnak. FZ tette át a felvételt 1987 április elsején a Sony PCM 3324 Digital formátumába. Joe a többsávos szalagról csinált egy másolatot, és átadta megkeverni Frank Filipettinek egy éve - most mindezt a konkrét koncert harmincharmadik évfordulóján írom.
Még valamit az évfordulókról: 1976-ban ünnepelték Amerika 200. évét - a Függetlenségi Nyilatkozatot (a szövege szintén a lemezben - mb) 1776 július 4-én írták alá Philadelphiában, ami akkor az Egyesült Államok fővárosa volt.
(Gail Zappa szokásosan mámoros kísérőszövegének leginkább normálisnak tekinthető szegmense, önkényesen rövidítve.)
balint, 2009, december 29 - 19:53
