A Guitar World régebbi gitár-reklámjai között találtam ezt a lenti egészoldalas hirdetést, amit akkor hallgassunk is meg (részben). A One Shot Deal album megjelenése előtt a Solo From Heidelberg csak ezen a kazettán volt meghallgatható. A Revised Music egy része pedig egy kicsinyt más keverésben (Chad Wackerman dobol). Lent meghallgatható a teljes anyag és a fülszöveg - további infók: Information INK.
- 00:01 - "Sleep Dirt"
A Sleep Dirt albumról. - 03:17 - "Friendly Little Finger"
A Zoot Allures albumról. - 07:33 - Excerpt from "Revised Music for Guitar and Low-Budget Orchestra"
Kiadatlan remix, 1984-ben felvett dobokkal. (Studio Tan) - 09:13 - "Things That Look Like Meat"
Ennek hosszabb változata a Guitar albumon jelent meg. - 15:20 - "Down in de Dew"
1996-ban jelent meg a Läther albumon. - 18:16 - "A Solo from Heidelberg"
A One Shot Deal albumon jelent meg, 2008-ban. - 23:02 - "A Solo from Cologne"
Ennek rövidebb változata jelent meg a Guitar albumon "But Who Was Fulcanelli?" címmel. - 27:36 - "A Solo from Atlanta"
Ennek rövidebb változata jelent meg a Guitar albumon "For Duane" címmel.
Az eredeti fülszöveg, megjegyzetelgetve:
The Guitar World According To Frank Zappa (Zappa Patio)
Sleep Dirt (03:17); 1974 december, a felvétel a Caribou Studios-ban készült, Coloradóban; eredetileg a Warner Brothers által engedély nélkül megjelentetett Sleep Dirt című albumon hallható; hangmérnök: Kerry McNab; eredeti felvétel: 24-sávos analóg szalag; zenészek: Frank Zappa, akusztikus gitár / Bird-Legs Youman, akusztikus gitár, ritmuskíséret; - a gitár: Martin acélhúros akusztikus gitár, klasszikus nyakszélességgel.
A Sleep Dirt volt az egyik sokat emlegetett kiadvány a hírhedt Warner Brothers/Cohen Brothers perben. A piacra kijutott példányok fő jellemzője a ronda borító, borzalmas hangmérnöki munka és a promóció teljes hiánya. Ebből következőleg igen kevesen is ismerik. Ritka hogy akusztikus gitáron játszom, ez az előadás (az egyetlen teljes felvétel aznapról) egy ilyen ritka alkalmat mutat be. A darab maga egy stockholmi hotelszobában született, valamikor 1971 novemberében, annak köszönhetően hogy kölcsönvettem egy Martin gitárt (akkori tulajdonosa Mark Volman volt), és kísérletezgettem vele a turné egyik szabadnapján. Később egy Telecastert el is cseréltem Markkal a Martinért. Most használatlanul hever a stúdió valamelyik sötét sarkában.
Friendly Little Finger (04:17); 1975, a felvétel a Hofstra University öltözőjében készült, további sávok a Record Plant stúdiójában kerültek rá Los Angelesben; eredetileg a Warner Brothers kiadásában megjelent Zoot Allures című lemezen hallható. Hangmérnök: Davey Moire; az eredeti felvétel: 24-sávos analóg szalag; zenészek: Frank Zappa, mindenféle gitárok és basszusgitár / Ruth Underwood, ütőhangszerek és ARP 2600 / Roy Estrada, drone basszus / Terry Bozzio, dobok; - a gitárok: Gibson akusztikus-eletronikus, Custom fretless, Hofner basszus.
A Xenochrony (furcsa szinkronizálás) néven kifejlesztett technikám egyik legkorábbi példája. Ugyanerre további példák a "Rubber Shirt" a Sheik Yerbouti lemezen és a "Watermelon In Easter Hay" kivételével a Joe's Garage összes szólója. A technika lényege, hogy teljesen független forrásokból származó felvételeket helyezek véletlenszerűen egymás mellé, hogy így a végső kompozícióban más módon elérhetetlen ritmikai viszonyok jöjjenek létre. Hagyományos poliritmikus kifejezésekkel azt mondhatnánk, hogy 5 (negyed) kerül 4 helyére, vagy 7 a 6 helyére. A Xenokróniában nagyobb időegységekkel dolgozunk; egy teljes, saját ritmikai világgal bíró szóló kerül egy másik felvételre... mintha mégegy hétfő és kedd kerülne a szerda helyére. A szólót és a drone-basszust kétsávos Nagrával vettük fel egy pár Neumann U-87 mikrofonnal egy nagyon nedves hangzású öltözőben, a Hofstra University koncert előtti bemelegítéskor. A felvételpár később a "The Ocean Is the Ultimate Solution" dobsávját kapta meg. A bevezetés hangszerelése került hozzá aztán, majd a (félsebességgel) felvett Hofner basszus, ami ritmikailag a két felvétel tempó-réseibe férkőzik be.
Revised Music for Guitar &
Low-Budget Symphony Orchestra - részlet (02:21); 1975, eredetileg egy másik perelt albumon jelent meg engedély nélkül; hangmérnök: Kerry McNab; eredeti felvétel: 24-sávos analóg szalag; a zenészek: Frank Zappa, gitár és ütőhangszerek / Bruce Fowler, az összes fúvós / George Duke, zongora / Tom Fowler, basszus / Chad Wackerman, dobok; - a gitár: Ovation műanyaghúros akusztikus-elektromos, közvetlenül a felvevő-konzolba csatlakoztatva.
A darab egy eredetileg egy Jean-Luc Ponty hegedűs számára írt munka részlete, itt szólógitárra áthangszerelve. Az eredeti felvételen Chester Thompson dobolt. Chad dobszólama később került rá az UMRK digitális felújítási program részeként. A részlet improvizált szólóként indul, a stúdióban a korábbi felvételre játszva. Bruce Fowler kottázta le és négyszerezte aztán meg harsonaszólamokkal különböző felvételi sebességeken. A leírás és újrajátszás más példái hallhatóak a Waka/Jawaka és a Man from Utopia albumokon.
Things That Look Like Meat (06:06); 1981 december, élő felvétel egy már nemlétező helyről Salt Lake Cityből; korábban kiadatlan - szerepelni fog a következő gitárkiadványon; hangmérnök: Mark Pinske; eredeti felvétel: 24 sávos analóg szalag; zenészek: Frank Zappa, szólógitár / Steve Vai, ritmusgitár / Ray White, ritmusgitár / Ed Mann, ütőhangszerek / Tommy Mars, Hammond orgona / Bobby Martin, Jupiter 8 clavinet / Scott Thunes, basszusgitár / Chad Wackerman, dobok; - a gitár: Gibson Les Paul Custom.
A stílusomat, a gitározáshoz való viszonyomat meglehetősen jól reprezentáló példa úgy 1981-ből. A 81-es turné utolsó napjaiban készült; a felvételen a már haza, Los Angeles felé készülő csapat szokatlanul összefogottan játszik. A szólóról létezik videófelvétel is, talán megjelentethetjük a következő gitárszóló-gyűjteménnyel.
Down In De Dew (02:54); 1975, a felvétel a Paramount Studios-ban készült, Hollywoodban; korábban kiadatlan darab - szerepelni fog a következő gitárösszeállításon; hangmérnök: Kerry McNab; eredeti felvétel: 24 sávos analóg szalag; zenészek: Frank Zappa, minden gitár és basszus / Jim Gordon, dobok; - a gitárok: Gibson acoustic-electric, Custom fretless, Hofner bass.
A darab egy jam-sessionként indult az Electric Lady Studiosban New Yorkban. Az eredeti felvételből egyetlen dolog maradt meg: a dob. Minden más egy későbbi felvétel során került rá Los Angelesben. A darab az Apostrophe(') albumról maradt le. Bundnélküli gitárszóló hallható még "San Ber'dino"-ban a One Size Fits All albumon - a bundnélküli gitárt sajnos jópár éve ellopták.
A Solo From Heidelberg (05:26); 1978, koncertfelvétel, Heidelberg, Nyugat-Németország; korábban kiadatlan - szerepelni fog a következő gitárszóló-gyűjteményen; hangmérnök: Davey Moire; eredeti felvétel: 4-sávos analóg szalag; zenészek: Frank Zappa, szóló / Tommy Mars, zongora / Ed Mann, ütőhangszerek / Patrick O'Hearn, basszus / Terry Bozzio, dobok; - a gitár: Custom Gibson SG.
Ezt a szólótípust akkoriban minden este játszottam. Nem ez a legsikerültebb darab, de szeretem az atmoszféráját és a közönség kis zajait. Nem volt akkor még mobil stúdióm, és minden felvételt egy Scully 4-sávossal rögzítettünk 30 inch per másodperccel, Telefunken C-40 zajcsökkentővel. Két sztereó párt tettünk össze AKG sztereó mikrofonokkal ("We were printing two stereo pairs taken ambiently with AKG stereo mics"). A jól hallható háttérzúgás egy része a színpadra tornyozott kikapcsolt erősítőknek és a felvételben levő maradék zajoknak köszönhető.
A Solo From Cologne (05:11); [a lemezen: But Who Was Fulcanelli?] 1982 nyara, koncertfelvétel, Köln, Nyugat-Németország; korábban kiadatlan - szerepelni fog a következő gitárszóló-gyűjteményen; hangmérnök: Mark Pinske; eredeti felvétel: 24-sávos analóg szalag; zenészek: Frank Zappa, szóló / Steve Vai, ritmusgitár / Ray White, ritmusgitár / Ed Mann, ütőhnagszerek / Tommy Mars, billentyűk / Bobby Martin, billentyűk / Scott Thunes, basszus / Chad Wackerman, dobok ; - a gitár: Custom Stratocaster.
Egy elég tipikus Strat szóló a 82-es európai turnéről. Videó is van a darabról. Gondolkozom a következő gitárlemeznek egy egy egyórás videó-verzióján. Szóljatok ha érdekel... hívjátok a 818-PUMPKIN telefonszámot és mondjátok meg Dottie-nak vagy Marielnek vagy Geraldnak ha szerintetek volna piaca egy ilyen kiadványnak.
A Solo From Atlanta (04:05); [a lemezen: For Duane] 1984 ősze, koncertfelvétel, Atlanta, Georgia; hangmérnök: Mark Pinske; eredeti felvétel: 24-sávos digitális szalag; korábban kiadatlan. Szerepelni fog a következő gitáralbumon; zenészek: Frank Zappa, szóló / Ike Willis, ritmusgitár / Ray White, ritmusgitár / Bobby Martin, billentyűk / Alan Zavod, billentyűk / Scott Thunes, basszus / Chad Wackerman, dobok; - a gitár: custom Stratocaster.
Nem voltak sokan ezen a koncerten. Bánhatják. A 84-es turné vége felé vagyunk. Az utolsó koncert a Universal Amphitheater-ben volt Los Angelesben, December 23-án. Azóta nem volt gitár a kezemben.
