Kötelező olvasmány

- A hátsó sorból - Ruth on Roxy
- Zappa: Egy interjú - jó, 1973
- ROCK - és más négybetűsek 1968
- Road Tapes #2 - by Milán  << 
- Terry Bozzio & Borlai - videó
- Műszál Bob / Szomorú Jane
- Zappa idézetek - megmond.

Zappa Stream Radio

Creative Commons Licenc

Hozzászólások

Címkék

100%zappa (12) 1950-es (3) 1963 (2) 1964 (1) 1966 (3) 1967 (7) 1968 (3) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (1) 1973 (1) 1974 (1) 1975 (3) 1977 (1) 1978 (4) 1980 (1) 1981 (2) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (1) 1986 (3) 1987 (1) 1988 (1) 1989 (2) 1990 (4) 1991 (5) 1992 (2) 1993 (1) 1994 (5) 1995 (1) 1996 (1) 1997 (2) 1998 (1) 2000 (1) 2004 (2) 2005 (3) 2006 (10) 2007 (8) 2008 (2) 2009 (4) 200 motels (25) 2010 (20) 2011 (45) 2012 (19) 2012 újrakiadás (4) 2013 (31) 2014 (19) 2015 (13) 2016 (16) 2017 (5) 4xmix (3) 60as évek (22) 70es évek (37) 80as évek (24) 90es évek (4) aaafnraa (1) after crying (7) ahmet (12) ajánló (7) állat (10) Anaïs Mitchell (4) anekdota (43) animáció (14) audiofil (3) autogram (4) a zenéről (85) bakelit (16) baltimore (2) bármimás (1) betegség (7) bulvár (40) cd (21) cenzúra (13) dalfordítás (313) dezinfó (16) dili (72) díszkiadványok (9) diva zappa (6) dob (21) dramatika (31) dvd (6) dweezil (33) dzsessz (17) ed palermo (13) életrajz (20) english articles (15) étel ital (18) évforduló (33) e don quijote (6) film (28) főhajtás (29) fotó (11) francia (3) fülszöveg (40) FZ-kampány 2016 (2) fzDVD (6) fzfilm (13) fzfotók (46) fzinhungary (3) fzkarikatúra (24) FZkönyv (11) fzrajzok (7) fz 70 (34) fz dokumentumműsor (34) fz feldolgozás (198) gail zappa (25) gitár (5) gitárlemezek (4) gitárszólók (46) grammy díj (7) grande mothers (22) gyász (20) gyűjtőoldal (13) halloween (20) hamburger (3) hangmérnök (9) hangszer (3) hatások (26) hiperkarma (7) honlapfejlesztés (19) honlapok (20) hungarikumok (94) igazi fzkönyv (7) improvizáció (20) interjú (17) irodalom (5) joes sorozat (5) kábszer (12) kalóz (81) képregény (1) képzőművészet (19) kiadatlan (22) klasszikus zene (81) koncertvideók (20) konfliktus (15) könyv (39) kották (22) lemezipar (7) letöltések (70) magyarember (18) magyarzenész (73) magyar sajtó (46) mások zappáról (71) midi (4) moon zappa (10) nemzappa (80) nemzappadal (44) oktatás (4) online zene (199) orosz (2) párhuzam (36) pink floyd (73) politika (52) pop (5) popkult (95) posztumusz kiadványok (41) próba (7) promóanyagok (33) rádió (5) raktár (2) rejtvény (2) rendezvény (2) road tapes (3) rockzene (48) Roxy (8) sajátcikk (20) sajátinterjú (4) sajtó (32) sdb (43) sorlemezek (99) synclavier (16) syrius (3) szövegelés (46) tab (5) tánc (4) teljes koncertek (13) tervek (1) tévé (36) the band from utopia (7) turné60as évek (20) turné70 (3) turné70 71 (30) turné72 (14) turné73 (41) turné74 (19) turné75 (3) turné75 76 (16) turné76 77 (8) turné77 78 (11) turné78 79 (13) turné80 (19) turné81 82 (18) turné84 (15) turné88 (32) új kiadvány (29) utazás (3) válogatáslemez (3) vasfüggöny (18) véleményezés (68) ycdtosa (9) yellow shark (14) youtube (18) zappanale (15) zappa budapesten (12) zappa család (32) zappa day (2) zappa emlékzenekar (17) zappa family trust (19) zappa interjúk (90) zappa plays zappa (64) zappa szövegek (45) zene (1) zenészinterjúk (75) zenésztársak (110) zz későbi cuccok (8) Címkefelhő

Nincs meglepetés - Ed Palermo új lemezéről

2014.02.16. 18:53 mB

EP back part.jpgNegyedik albumát jelentette meg most februárban Ed Palermo és a csapata - helyesebben negyedik Zappának szentelt albumát. A dolog még így is pontosítandó: a dupla anyag második lemeze már saját szerzeményeket tartalmaz - mind a saját, mind a feldolgozásokat tartalmazó lemez ugyanazon a hőfokon tűnik izzani mint a korábbiak, szerencsére tehát

nincs meglepetés

Ed Palermo háza táján. Ha valamire-valakire, hát erre a big bandre bizton lehet számítani: pontosság, összeszedettség, de szabad értelmezések és felszabadultság minden anyagon. Az összeállítás tükrözi a zenekarvezető interjúkból tudható korszak-preferenciáját: a hatvanas évek vége, hetvenes évek eleje dominál, a hangszerelések gyakran egészen direkt módon kacsintanak vissza az albumverziókra (Dog Breath Variations).

A Zappa-lemez két számot leszámítva instrumentális - az Inca Roadsban Napoleon Murphy Brock vendégeskedik, az America Drinks... pedig bizonyos Mike James közreműködésével ad egész különös színt a dolognak, mintha magát Frank Sinatrát hallanánk, a hangszerelés rá is játszik erre a furcsa időutazás-hangulatra.

Elkötelezettség, pontosság és humor - ezt várja, és ezt kapja a zenehallgató a negyedik lemeztől is. Különös... mi okozhatja akkor mégis, hogy nem teljes az élmény, hogy kis hiányérzettel állunk fel az utolsó szám után? Talán pontosan az, hogy a korongon tényleg

nincs meglepetés:

a megszokott fordulatokat halljuk, a kiváló, de már jól ismert hangszereléseket - a remek és erőteljes fúvós-megszólalást, amiből viszont hiányzik az a csoda-faktor, ami mondjuk a 88-as csapatot jellemezte, az az átütő erő amit akár egy kiváló szólista jelenléte okozna - vagy (mint a korábbi lemezeknél) a váratlan dalválasztás vagy egy-egy konkrét átirat önálló bravúrja.

A lemez mintha a biztonsági játék keretein belül maradna: a repertoár azokra a bevált klasszikusokra szorítkozik amiket a kilencvenes években az összes feldolgozás-zenekar eljátszott már, hiányoznak tehát a dalválasztási-hangszerelési bravúrok: ilyen volt az RDNZL, a Night School, a csodás Moggio. Ami MOST kiemelkedik számomra, az a Black Page, ahol a zenekar magabiztosan játszik, a dallamok könnyedén ugrálnak hangszerről hangszerre, szép, erős zene.

A fentiek ugyanakkor azt is jelentik, hogy ha a mostani lemez nem is csillog olyan szikrázó üstökösfénnyel, mint némely korábbiak, határozott magabiztossággal viszi ugyanakkor tovább azt a nagyon komoly küldetést, amit a zenekar (azaz Ed Palermo) a kilencvenes évek elején-közepén kitűzött magának. A mostani "biztonsági játék" is Ed Palermo világán belül értendő, a lemez - ha nem is a legelső sorba, de - méltán tehető a remek posztumusz tisztelgő-albumok közé.

EP back.jpg

(a második lemezt keveset hallgattam még hogy megalapozott véleményem legyen, de combos, derék anyagnak tűnik, különösen a zenekar honlapján is meghallgatható Why Is the Doctor Barking című).

3 komment

Címkék: cd véleményezés fz feldolgozás ed palermo

A bejegyzés trackback címe:

https://frankzappa.blog.hu/api/trackback/id/tr785817134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rátosi Milán · http://benwayrecords.blog.hu/ 2014.02.17. 11:33:53

Érdekes ahogy Ed Palermo bánik Zappa dallamaival. Megfigyelhető ez itt a Black Pagenél, de valamelyik korábbi lemezén a Night School esetében is: mielőtt rátérne a konkrét dallamra, kicsit boncolgatja az egyes alkotóelemeket, nem teszi őket felismerhetetlenné, kicsit védjegyszerű a saját olvasat ilyen bemutatása. Ez egyértelműen pozitívum. Ami nem változott, az a smooth jazz környezet, a viszonylag egyszerű, statikus ritmikai világ hirtelen váltásokkal és helyenként sajnos túlcicomázott hangszereléssel. Mondom ezt, miután egy számot hallottam a dupla albumról, szóval nyugodtan nevezhetjük ezt egy elhamarkodott ítéletnek.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2014.02.19. 09:01:36

Visszahallgattam most a két ezelőtti lemezt, és valóban beigazolódott a fenti: AZOK iszonyú lazák, viccesek, játékosak, meglepőek, nagyon jó találkozás volt ismét.

Az újjal sincs igazából baj, csak azon veszi néha észre az ember magát, hogy elkalandozik a figyelme, hogy nem köt úgy le - hogy nincs a remélt, várt (haha) meglepetésfaktor. Nem baj, az életmű egészébe belefér, jó azért hallgatni - és biztosan lesz majd jobb is.

Rátosi Milán · http://benwayrecords.blog.hu/ 2014.02.19. 21:38:52

Az America Drinks... egyszerűen fantasztikus, nagyon nagyon jól áll nekik. Halálpontos, ide ez a gépies pontosság, ez a kicentizett entertainment kell. Az eredetiben is ott vannak ezek a hangulatok.
Nem nagyon másztam még bele, a ritmusszekció nekem elég statikus, Zappának volt egy elég jellegzetes ritmikája, ez itt teljes mértékben hiányzik. Egyébként ez gyakorlatilag az összes feldolgozás zenekarról elmondható. Zappa beszél is erről a ritmikáról valahol az Elektronikus Don Quijotéban. Egyszer megkeresem.
A Dog Breath fúvósai nagyon szépen disszonánsak!
A második lemezig is eljutok holnap, annyi biztos, hogy a She's So Heavy egy Beatles feldolgozás. Az eredeti biztos benne van a kedvenc 10 Beatles nótámban, pontosan olyan, mint a címe: súlyos. Ehhez képest itt a dallam van, a mögöttes súlyosság csak emlék, de jó hallani.
süti beállítások módosítása