Frank Zappa nagyrészt Synclavierrel készült dupla CD-je; a lemez borítója Grammy-díjat kapott 1995-ben.
Ez volt az utolsó olyan munkája, amit még életében be tudott fejezni, a Zappa Family Trust 1994 decemberében jelentette meg Barking Pumpkin Records címke alatt.
[1994. dec. 2., Frank Zappa, 2CD, Barking Pumpkin UMRK 01 | >>Information INK | nr. 63.]
A teljes librettó itt; - a lemezborítóról: interjú a grafikussal;
A lemez elvileg egy kétfelvonásos, összefüggő színpadi mű lenne (94-ben, Bécsben tervezték színpadra vinni), Zappa a kísérőfüzetben le is írja az egyes darabok alatti és közötti történéseket. Ő maga „opera-pantomimként” jelölte meg a darab műfaját, ami szorosan kapcsolódik az 1967-es Lumpy Gravyhez, ahogy azt a lemez fülszövegében meg is említi:
1967-ben körülbelül négy hónapot töltöttünk különböző projektek felvételeivel („Uncle Meat”, „We’re Only in It for the Money”, „Cruising with Ruben & the Jets”, „Lumpy Gravy”) a New York-i APOSTOLIC stúdióban (53 E. 10. st.). Egy nap egy hirtelen ötlettől indíttatva egy pár U-87-es mikrofont raktam a zongorába, letakartam őket egy nehéz drapériával, a pedálra homokzsákot tettem, és meginvitáltam bárki arra járót, hogy fejét a zongorába dugva szabadon száguldozzon a stúdió mikrofonján keresztül általam bedobott témák körül. (…)
A cselekmény folyamatosságát véletlenszerűen kiválasztott szavak, kifejezések, fogalmak szabályozott rotációja biztosítja, ezek többek között (de nem kizárólag): motorok, disznók, pónik, sötét víz, nacionalizmus, füst, zene, sör, és a személyes elszigeteltség számos formája.
A ’67-es párbeszédeket 1991-ben, hasonló módon felvett szövegfoszlányok tarkítják, ezek a dialógusrészek kötik össze a zenei részeket. A zene maga nagyrészt synclavierral készült, az alapanyag azonban sok esetben az Ensemble Modern játéka volt (az „Amnerika”, például). A korszerűbb technikának köszönhetően itt Zappa sokkal természetesebb hangzást tudott elérni, mint a Jazz from Hell esetében.
A lemez számai
- Minden darab szerzője Frank Zappa.
Act One
1. "This Is Phaze III" – 0:47
2. Put a Motor in Yourself – 5:13
3. "Oh-Umm" – 0:50
4. They Made Me Eat It – 1:48
5. Reagan at Bitburg – 5:39
6. "A Very Nice Body" – 1:00
7. Navanax – 1:40
8. "How the Pigs' Music Works" – 1:49
9. Xmas Values – 5:31
10. "Dark Water!" – 0:23
11. Amnerika – 3:03
12. "Have You Heard Their Band?" – 0:38
13. Religious Superstition – 0:43
14. "Saliva Can Only Take So Much" – 0:27
15. Buffalo Voice – 5:12
16. "Someplace Else Right Now" – 0:32
17. Get a Life – 2:20
18. "A Kayak (On Snow)" – 0:28
19. N-Lite – 18:00
- Negative Light
- Venice Submerged
- The New World Order
- The Lifestyle You Deserve
- Creationism
- He Is Risen
Act Two
1. "I Wish Motorhead Would Come Back" – 0:14
2. Secular Humanism – 2:41
3. "Attack! Attack! Attack!" – 1:24
4. I Was in a Drum – 3:38
5. "A Different Octave" – 0:57
6. "This Ain't CNN" – 3:20
7. "The Pigs' Music" – 1:17
8. A Pig With Wings – 2:52
9. "This Is All Wrong" – 1:42
10. Hot & Putrid – 0:29
11. "Flowing Inside-Out" – 0:46
12. "I Had a Dream About That" – 0:27
13. Gross Man – 2:54
14. "A Tunnel into Muck" – 0:21
15. Why Not? – 2:18
16. "Put a Little Motor in 'Em" – 0:50
17. "You're Just Insultin' Me, Aren't You!" – 2:13
18. "Cold Light Generation" – 0:44
19. Dio Fa – 8:18
20. "That Would Be the End of That" – 0:35
21. Beat the Reaper – 15:23
22. Waffenspiel – 4:05
Megjegyzések, érdekességek
- A „Dio Fa” nagy része a Yellow Shark koncert nyitányaként („Overture”) Zappa vezényletével előadott közös, irányított improvizáció felvételeiből tartalmaz részleteket. A Nyitány eredetije csak a tévéfelvételen látható/hallható (itt megnézhető).
- Az „Amnerika” része volt a Yellow Shark koncerteknek, de a koncertfelvételen nem jelent meg, csak később, a próbafelvételeket tartalmazó Everything Is Healing Nicely című lemezen (illetve synclavier-foszlányok hallhatóak belőle a Thing-Fish albumon is). Egy korai demóváltozat (~'84) itt meghallgatható.
- A „Put a Motor in Yourself” és az „I Was in a Drum” ugyancsak meghallgatható az Ensemble Modern előadásában, a Greggery Peccary & Other Persuasions című lemezükön.
- A „Reagan at Bitburg" egy egyperces részlete már az 1986-os Blood On The Canvas kazettán megjelent volna, de végül nem került hivatalos forgalmazásba.
- A "Beat The Reaper" a Yellow Shark koncertek része lett volna: a felvételről megszólaló zene a táncosokat kísérte volna (Minden interjúk szülőanyja, 1994)
Grammy-díj a borítónak
A lemez „A legjobb albumborító – díszdoboz” kategóriában kapott Grammy-díjat 1995-ben. A borító előoldalán egy hatalmas, egy hegy tetején álló égő zongora látszik, a hátoldalán (vélhetőleg) ugyanennek a zongorának a belseje, benne egyiptomi asszociációkat keltő alakok húzzák-feszítik a húrokat. A grafikát az orosz Jurij Balasov (angol átírásban Uri Balashov) készítette, Zappa útmutatásai alapján (vele interjú itt!):
Azt mondta, hogy a lemez elég különleges helyet foglal el az életében, hogy ez lesz az utolsó lemeze. Elmondta, hogy a betegsége gyógyíthatatlan. Tudtam, hogy súlyos beteg, de reméltem, hogy az amerikai egészségügy legyőzi ezt a fajta rákot. Sajnos Franknél ez nem működött. Ő érezte ezt, és szeretett volna főmotívumként valami sírhalmot látni a borítón. Gondolkodtam rajta, és úgy döntöttem hogy ezt a témát valahogy puhítani fogom. Ki tudja, lehet hogy tudat alatt valami terápiás szerepet is kötöttem ehhez a munkához. Szerettem volna valami biztatót, egy emlékeztetőt, ami mindenki számára, akinek volt már valamilyen misztikus tapasztalata, teljesen kézenfekvő: hogy a fizikai halál után a lélekre számtalan kaland vár még, és mindennek a szimbóluma Egyiptom.
Közreműködők:
Zenészek
- Frank Zappa - synclavier
Az Ensemble Modern tagjai:
- Dietmar Wiesner Piccolo, Flute, Alto Flute, Bass Flute
- Catherine Milliken Oboe, English Horn, Baritone Oboe, Didjeridoo
- Roland Diry Clarinet
- Wolfgang Stryi Tenor Sax, Bass Clarinet, Contrabass Clarinet
- Veit Scholz Bassoon, Contrabassoon
- William Formann Trumpet, Flügelhorn
- Michael Gross Trumpet, Flügelhorn
- Franck Ollu French Horn
- Stefan Dohr French Horn
- Uwe Dierksen Trombone, Pygmy Trombone
- Michael Svoboda Bass Trombone, Alp Horn, Didjeridoo, Conch
- Daryl Smith Tuba
- Peter Rundel Violin 1
- Mathias Tacke Violin 2
- Hilary Sturt Viola
- Friedemann Dähn Cello
- Thomas Fichter Contrabass, Electric Bass
- Detlef Tewes Mandolin
- Jürgen Ruck Guitar, Banjo
- Ueli Wiget Harp
- Hermann Kretzschmar Piano, Celeste
- Rumi Ogawa-Helferich Cymbalom, Percussion
- Rainer Römer Musical Saw, Percussion
- Andreas Böttger Marimba, Percussion
továbbá (bár a lemezen nincsenek feltüntetve):
- Kaigal-ool Khovalyg a Huun-Huur-Tu együttesből - torokéneklés, a Dio Fa című darabban;
- Artis the Spoonman - kanalak, in: "This is All Wrong";
Hangok, 1967
- Spider Barbour
- All-Night John
- Frank Zappa
- Euclid James "Motorhead" Sherwood
- Roy Estrada
- Louis "The Turkey" Cuneo
- Monica
- Gilly Townley
- Unknown Girl #1
- Unknown Girl #2
Hangok, 1991
- Moon Unit Zappa
- Michael Rapaport
- Ali N. Askin
- Catherine Milliken
- Walt Fowler
- Todd Yvega
- Michael Svoboda
- Michael Gross
- William Formann
- Uwe Dierksen
- Stefan Dohr
- Daryl Smith
- Franck Ollu
- Hermann Kretzschmar
- Dweezil Zappa
A technikai stáb
- Dick Kunc – hangmérnök (1967)
- David Dondorf – hangmérnök (1991)
- Todd Yvega – hangmérnök (1991)
- Spencer Chrislu – hangmérnök (1991)
- Uri Balashov – borítórterv és grafika
- Command A Studios – művészeti vezetés