• Yukinobu Ishikawa, Studio concert, 2010 (Percussion class of Prof.Peter Prommel)

A darab Rácz Zoltán előadásában jelent megy egy 2000-es kiadású CD-n, aminek a fülszövegében a zeneszerzővel a következőket mesélik el:

EP: A lemez harmadik darabja a 151. Zsoltár (Psalm 151), egy rituális darab. A jelölései nem ritmus-, hanem gesztus- és időtartam-orientáltak. A basszusdobon játszott "versszakok" a földi szenvedést szimbolizálják: az állati vagy emberi bőrrel való agresszív kontaktus passzív, szenvedő formáit, "bibliai" tetteket, kaparást, egy köteg ütővel vagy ostorral való ütéseket. A fém ütőhangszereken előadott "körmenet" a spirituális világgal való kapcsolatok, a kommunikáció felépítésének szimbóluma.  A darab Frank Zappa emlékére született; tiltakozás, egyfajta számonkérő zsoltár, ezért kapta a 151-es számot.

Részemről ez egy nagyon személyes mű, és azt hiszem, hogy ebben a darabban technikailag is sikerült egy olyan fajta hangzáskört és játszási feladatot adni az ütősöknek, ami nagyon érdekes, és örülök is, hogy nagyon sokan játsszák. Most már tananyag lett a darab, annyi újdonság van benne, annyi még soha ki nem próbált játékmód, a nagydobon és a többi hangszeren. Ez a darab a részemről a legközvetlenebb kapcsolat Zappával, és már eleve azzal a szándékkal készült, hogy őrá emlékezzek vele. Nem egy komor mű, inkább főhajtás Zappa előtt. Maga a jelenség, ahogy ezt játsszák, erőt kell, hogy sugározzon. Bizonyos értelemben bibliai erőkkel dolgozik; én azt szoktam példának hozni, ahogy rögtön az elején betűket formálnak, belekarmolják őket a bőrbe, hogy az végig benne maradjon, mintha tetoválás lenne... Szóval egyfajta eruptív játékmódot igényel, és ez előadónként más és más lehet. Az eruptivitása fontos számomra, a robbanások... (Eötvös Péter egy interjúban, 2006)

RZ: A lemezen levő három darab közül a Zsoltárt az előadó szemszögéből 'klasszikus' darabnak érzem, ahol egy zenei és egy jelentős színpadi feladatot is teljesíteni kell. Hogy a felvételen hogy komponzáljuk a látvány hiányát, nagy kérdés volt. Ez egy másfajta kommunikáció, amiben nem kap szerepet a vizualitás, a felvételnek ezért sokkal koncentráltabbnak kellett lennie.

EP: ...és más akusztikai körülményeket kell létrehozni a hallgató számára a koncertteremben megszokotthoz képest. Ezen a felvételen például a nagyon közel elhelyezett mikrofonok olyan hangokat közvetítenek, amiket a koncert során a zenészek hallanak, nem a közönség. Ez a fajta "új" hang talán különös érdeklődésre tarthat számot a lemez hallgatóinál. (forrás: Outta Site, Dr. Fekete István)

A Zappa-zsoltár, Eötvös Péter Psalm 151-e, - zúgó csőharangok, siketítő lemezcsattogás, zizzenő fémek, karistolt gongok,  zengő érc, feszített molekuláris rezgőerők vibráló áradata -, lenyűgözően tagolja a szólóhangszerré avanzsált  Gran Cassa, a Nagydob /!/ szólamát.  A lefojtott dobbanások, felpörgő futamok, a keretre sújtó tompa ütések melodikus motívokká szublimálódnak, égre kiáltó frázisok, a fájdalom féktelen szavai.  A gyász komor fensége, a kétségbeesés szilaj döbbenete apokaliptikus hangörvények zúgásában magasztosodik fel. (fehér elephánt, 2014)

 * * *

In the booklet, Eötvös and Rácz exchange some words about the piece:

PE: The third piece on the record is Psalm 151, a ritual piece. The notations are not of a rhythmic character, but are gesture-duration. The strophes played on the bass drum symbolize earthly suffering, passive, suffered forms of aggressive contact with animal or human skin, a 'biblical' series of actions, scratching, beating with a bundle of sticks or a whip. The 'processions' played on the metal instruments symbolize the establishing of connections, communication with the spiritual world. The piece was written in memory of Frank Zappa; it is a protestation, a psalm that calls to account, that is why it was given the number 151.

ZR: Of the three, I feel that Psalm is a 'classic' piece from the performer's point of view, where there is a musical and a significant scenic task to be fulfilled. How to compensate for the lack of visual experience is a big question. This is a different type of communication, which lacks visualization. Therefore the recording must be much more concentrated.

PE: ...and different acoustic circumstances must be created for the listeners, unlike those they are accustomed to in the concert hall. On this recording, for example, the close microphone positions produce a sound normally heard by the players, not the audience, during a concert hall performance. This 'new' sound will probably constitute a point of special interest for the listeners of the CD. (source: Outta Site, István Fekete)