Naná hogy egy ilyen cikket Bozzio kell hogy illusztráljon - november: A38!
Az Open Culture cikke szerint a dobosoknak alapvetően más az agyfelépítése mint nekünk „többieknek” – egy svéd kutatás összefüggést mutatott ki az intelligencia, az időérzék/pontosság és az agy problémamegoldó részeinek aktivitása között: a dobosok "talán okosabbak mint a kevésbé ritmus-orientált hangszereken játszó társaik", mivel – írja már a Telegraph – „természetes intelligenciával rendelkezhetnek”.
Egy régi zenész-vicc szerint „háromféle dobos létezik: amelyik tud számolni, és amelyik nem.”
David Eagleman neurológus Brian Eno stúdiójában végzett kísérletei azt mutatják, hogy „a dobosok agya különbözik az átlagemberétől, anatómiailag is”. Az ütemérzék képessége segítségével intuitívan érzékelik az őket körülvevő ritmikai mintákat.
A dobolásnak ezen túl terápiás szerepe is lehet: tényleges érzelmi és fizikai pozitívumokat jelenthet a csak a zenélés aktusa során (és a puszta hallgatással nem) átélhető endorfinlöket, amit a közbeszéd egyszerűen „dobos-extázisnak” nevez.
A fenti BBC interjúban Mickey Hart, a Grateful Dead dobosa és Adam Gazzaley neurológus a ritmus tudományához nagy reményeket fűz. Hart a koncertjein a saját agyhullámaival irányított fény-showt használ, ami szerinte nem csak a tömegek megmozgatásához, de Alzheimer kóros betegek jelenbe való visszahozásához is alkalmas lehet.
Dob témában lásd még: