kilencszáznegyvennégy
egy borzasztó éjsötét hajnalán
a csapatparancsnok
engedélyt
a visszavonulásra hiába várt
hátradőlt a sok tábornok:
volt hát aki a sok
ellenséges tank elé állt
Az Anzio hídfő
miénk maradhatott:
alig néhányszáz élet volt az ár
Jó öreg György király
írt is anyának
ahogy megtudta hogy elment apám
most is szinte látom
a papírtekercsen
azt a finom aranyozást
rátaláltam egyszer
régi fényképek között egy fiók mélyén
még ma is megkönnyezem
Őfelsége saját
aláírás-stemplijét
mindenütt vaksötét
fagyott volt a vidék
mikor előrontottak a Tigrisek
nem is maradt esély
a Királyi C Lövész-századból senkinek
elfelejtve mind
várta már őket
a gyors vagy lassú halál
a Főparancsnokság
hát így vette el tőlem apát
A dalban Waters az olaszországi Anzióban 1944. január 22-én elhunyt apjának állít emléket.
fordítás: Marosi Bálint - a munka a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.