A 2007-es 100% Zappa projektről:
Tom Trapp karmester-hangszerelő (a honlapja itt!) nagyon kedvesen - hosszan, informatívan! - válaszolt néhány kérdésemre a koncerttel meg pár más dologgal kapcsolatban. Nagy örömmel adom közre (természetesen tudtával és hozzájárulásával), kívánok hozzá mindenkinek jó étvágyat!

TÖKÉLETES és nyálas

(az eredeti angol szöveg itt olvasható)

Hol hallottál először a 100% Zappa programról, hogy kerültél kapcsolatba a fesztivállal?

Mike Keneally (vagy talán a menedzsere, Scott Chatfield? - nem emlékszem) hívott fel. Mike-kal az utóbbi években már többször dolgoztunk együtt. Mike-ot hívták meg, de nem voltak hangszerelései. Tudta viszont, hogy én hangszerelő is vagyok, beajánlott a nagyon kedves szervezőhölgyhöz, Janinához. Onnan már csak pár telefonhívás kellett, és minden a helyére került.

(Tom Trapp honlapjáról)

Arról nem tudtam, hogy Ocker írt a koncertről, de megnéztem a linken amit küldtél, és örülök hogy tetszett neki. Nekem is nagyon tetszett a nagyzenekari rész. Beszélgettem egy keveset Fischer Ádámmal az öltözőben, ő is elégedett volt, és látszott a zene iránti elkötelezettsége, ami - nekem - az egyik legfontosabb dolog, ha Zappáról van szó. Majdhogynem benne kell élni a zenében az adott pillanatban, és úgy érzem ő valóban benne élt.

Sajnos nem tudok róla hogy készült volna felvétel azon az estén. Ez engem is zavar! Milyen jó lett volna ha hazavihetem magammal annak a csodálatos estének valamilyen dokumentált változatát. Ahogy én látom, minden nagyon jól sikerült, a közönség is nagyon jól érezte magát. Nem igazán tudom, miért nem született felvétel, de talán majd legközelebb!

Úgy tudom, számos különböző hangszerelési munkával foglalkoztál már (Steve Vai-tól kezdve Mike Keneally munkáin át filmzenékig, stb.) - mikor készítettél először Zappa munkáira hangszerelést?

Hű, nem emlékszem. Nagyon régen. Talán úgy 14 éve. Nagyon régóta hallgatok Zappát.

Melyik volt az első (vagy legfontosabb) élményed Zappa zenéjével kapcsolatban? Mit jelent a számodra ez a zene?

Az első élményem a "What's The Ugliest Part Of Your Body?" volt. Egy barátom mutatta meg, és emlékszem, hogy viccesnek találtam, de nem különösebben kivételes zenének. Aztán meghallgattam a teljes albumot (We're Only In It For The Money) és így már NAGYON érdekes dolgokat találtam. Innentől számítom a "Zappa-függőséget". Lehetetlen azzal a tudattal élni, hogy van Zappának olyan műve, amit még nem hallottam, úgyhogy muszáj mindent meghallgatni! Ez sok sok hallgatnivaló zenét jelent.

Láttam az életrajzodban, hogy a Bogus Pompban doboltál. Annak, hogy dobos voltál, volt-e valamilyen hatása a hangszereléseidre, vagy Zappa sokszor ütősközpontú zenéjének megértéséhez?

Nem igazán. A ritmus magáért beszél, és Zappa legtöbb dolgának esetében a ritmus mindent átjár, minden hangszer játékát áthatja. A hangszerelést tekintve igen, az ütősök fontos szerepet kapnak Zappa dolgaiban, de a zene megértését tekintve még a teljesen ütősök nélküli darabok is annyira erős ritmusúak, hogy ezt lehetetlen nem meghallani. A dobos múlt viszont sokat jelentett a HÚZÁS (groove) fontosságának felismerésében. Ez az, ami a számomra megkülönbözteti Zappa zenéjét (a hetvenes és nyolcvanas években) a "progresszív rocknak" hívott dologtól. Zappa tudta, hogy alkalmazza a páratlan ütemeket és még KEMÉNY húzása is legyen. Ilyesmit nem mindennap hallani. Egy banda ha sikerül is 13/8-ban játszania, elveszíti a húzást, csak számolnak, folyamatosan.

Ismered-e esetleg a legújabb Zappa-kiadványt, az 1972-es koncertet bemutató Wazoo-t? Ez a lemez sok szempontból emlékeztetett az átirataidra és vezénylési stílusodra, amit itt Budapesten láthatunk. Jogos ez a párhuzam, vagy tévednék? Mit gondolsz erről az albumról?

Hallottam, igen. Hogy őszinte legyek, érzésem szerint néhány ottani kompozíciónak nem volt határozott formája. Ezt hiányoltam. Frank zenéje esetében a hallgató mindig világosan érzi a formát illetve azt, hogy a darab egyes részei hogy is viszonyulnak egymáshoz (de vannak szinte észrevehetetlen, de mégis valóságos kapcsolatok is)… Ez az album egy érdekes felállást mutat be, de a darabok kiforratlannak tűnnek. Ez rendben is van a jobbára improvizált részeknél, de a "kompozíciók" esetében nekem több biztos pontra lenne szükségem. Hadd fogalmazzak úgy: a hangszerelések szépek, a hangzás szép, de nekem ennél a lemeznél jobban tetszik a "Waka/Jawaka" és a "The Grand Wazoo", és azt hiszem, Frank is így lehetett vele - talán ezt ezért is nem jelentette meg Ő maga.

Amit a hangszerelésemről és a vezénylési módszeremről írsz, az viszont igaz. Írás vagy a próbák közben közben sok javalatot kaptam: "Frank ezt így csinálná" vagy "Frank amúgy csinálta volna", de ez engem nem nagyon érdekel. Nem akarok Frank lenni, csak egy Frank volt. Én valami igazán érdekeset szerettem volna csinálni, vagy még inkább: szórakoztatót. Azt hiszem a zenekar is élvezte, ahogy Mike és Ed is. Én biztosan. Nagyon fontos nekem hogy megtiszteljem a zenét, és ne próbáljak meg a zeneszerző szerepében tetszelegni.

A MAO zenészei a próbákon a kottáidból tanulták meg a darabokat, a koncerten viszont a puszta hangjegyek eljátszásánál sokkal több történt: rengeteg improvizációval, viccel, sokszor talán a zenészeket is meglepő közös rögtönzésekkel vezetted a csapatot - igazi ÉLŐ ZENE született a színpadon. Hogy folytak a próbák? Hogy emlékszel a MAO zenészeivel való együttműködésre? Szerették ezt a zenét - újdonság volt nekik a vezénylési stílusod? Hogy reagáltak?

Ha. Jó kérdés. Értem, mire gondolsz. Ez a zene nagyon nehéz, nehéz olvasni, de ha benne van a fejedben, akkor már megvan - AKKOR kezdheted el a dolog kibontását. A próbán is át kell menni pár ilyen stádiumon - ez nem CSAK szórakozás! Keményen be kell gyakorolni az egyes hangokat, hogy aztán legyen mit elfelejteni. Ami pedig a MAO-t illeti - nem egy merev csapat. Nagyon pontosan értik, hogy a zene NEM CSAK a kottában van… hogy azon felül még rengeteg minden kapcsolódik hozzá. Emlékszem, a "Holiday In Berlin"-ben azt szerettem volna, hogy játsszák "nyálasan" ("corny"), de a nyelvi korlátok miatt senki nem értette, hogy mi is a "corny", úgyhogy Keneally felugrott és elkezdett nyálasan játszani vagy énekelni. Ahogy meghallották, le is reagálták. A következő menet már TÖKÉLETES - és nyálas volt! Ami elképesztő, hiszen egy zenész éveken át gyakorol, nem játszik nyálasan. Aztán jön egy baromarcú karmester és ilyent kér tőlük!

Ami az improvizációkat, vicceket illeti: egy részüket elpróbáltuk, de nem ez volt a jellemző. Annyit mondtam nekik, hogy "itt majd csinálok valami improvizációt, figyeljetek". Az egészben nekem a lényeg a RÖGTÖNZÉS, amit ha sokat próbálunk, elveszik a frissessége. Nagyon bírtam, hogy nem tudták, mi következik. De ez a lehetőség csak a próbák alatt derül ki. Ez nem megy minden zenekarral, ezt meg kell LÁTNI, érezni kell, hogy működik-e majd. A második próbán már tudtam: igen, jól fognak rá reagálni. Akkor lettem biztos benne, hogy bátran kiállhatunk a színpadra, megőrülhetünk, játszhatunk, élvezhetjük, és érződni is fog hogy élvezzük. Mindenki élvezi ha mások örömét látja, úgyhogy ez fontos volt nekem a koncerten - szerettem volna ha a közönség jól érzi magát, ne csak azt kelljen nézniük, hogy egy rakás zenész valami bonyolult zenét játszik!

Hangszerelőként - és a zenekar dobosaként - te készítetted a Bogus Pomp hangszereléseit is? Készült esetleg (hivatalos vagy nemhivatalos) felvétel ezekről a Zappa-átirataidról?

Igen, csináltam a Bogus Pompnak hangszereléseket. Összehoztuk a Bogus Pompot és a Florida Orchestrát, két egymást követő évben - 2004-ben és 2005-ben, azt hiszem. Én vezényeltem és én írtam minden hangszerelést, azt hiszem elég jól sikerültek. Csináltam nekik pár más hangszerelést is, mert igaz, hogy rock-felállásban játszanak, de van egy fúvósszekciójuk.

A Zappa-hangszereléseimről hivatalos felvétel nem készült. Persze készültek a koncertekről saját felvételeink, de nem valószínű, hogy bármikor is hallhatóak lesznek valahol.

Azon túl, hogy a konkrét munkámat kifizették, a Zappa-hangszerelésekből nem csinálok pénzt. Nem is akarok. Azért csinálom mert szeretem, és szeretek beszélgetni a közönségben az emberekkel. Egy Zappa műsorra olyanok mennek el, akik tényleg ott akarnak lenni (vagy mert a férjük/feleségük elráncigálta).

Biztosan hallottál az FZ emlékzenekarok legújabb problémáiról: hogy a Zappa Family Trust perekkel fenyegeti őket. Mi erről a véleményed - neked is vannak ilyen problémáid, vagy neked jobb a kapcsolatod GZ-vel?

Hallottam ezekről a perbe fogott zenekarokról, de velem ilyesmi nem történt. Remélem, nem is fog. Jól ismerem a Zappa-közösség legtöbb tagját, és mondhatom, mindegyikük "jó arc". Andre a Project/Objectből, Jerry a Bogus Pompból, és Ed Palermo: mind nagyon kedves emberek. Nem tudom, hogy intézik az ügyeiket Gaillel, milyen vele a viszonyuk, de nem is nagyon foglalkoztat. Én - én vagyok. Nem gondolom hogy a keménykedés célravezető, de sajnos sok pletyka indul el olyanoktól is, akik talán túl sokat beszélnek (főleg Gailről), és próbálok erről nem tudomást venni, és megtartani a saját személyes kapcsolataimat.

Nem tudnám megmondani, éppen milyen is a "kapcsolatom" Gaillel. Gondolom jó. Én nem beszélek vele, ő se beszél velem - felkérnek egy hangszerelésre és én meg megcsinálom. 100%-ig beleadom magam, mert szeretem a zenét, és csak remélhetem, hogy vagyok elég jó ahhoz, hogy jól sikerüljenek az átirataim és a vezénylésem. Szeretném megadni a zenének azt a tiszteletet, amit megérdemel, ennyi az egész. Nem kell senki felé politikailag megfelelnem.

Talán hallottad, hogy a 100% Zappa szervezése sem volt problémamentes. Neked is ennyi gondot jelentett, vagy a te részvételed egyszerűbb és simább volt? Szívesen részt vennél egy ilyenben újra?

Nekem nem jelentett semmi gondot, nem. Beszéltem a fesztiválirodáról Janinával, telefonon beszéltem Mike-kal és Eddel, és kitaláltuk, melyik dalokat fogjuk játszani. Az igazi gond nekem az időkorlát volt, mert Los Angelesben voltam egy filmzene miatt, aztán San Franciscóban, közben folyamatosan ezeken a kottákon dolgoztam, amíg a barátaim aludtak. Három hetem volt az elkészítésükre, az első vázlatoktól. Nem valami sok ha Zappáról van szó! Szóval a szervezésről nem sokat tudok, annyit tudok csak, hogy Gail a hozzájárulását adta, a koncert lement, és remekül sikerült (már szerintem!)…

A munkám nagyon személyes, egyedül vagyok egy ceruzával, papírral (régimódian, nem használok számítógépet). Nincs sok kapcsolatom a folyamatban résztvevő többi emberrel, és nem tudom, a szervezés mennyire volt bonyolult. Nekem egyszerű volt, csak munkában sok.

De hogy az utolsó kérdésre válaszoljak - szívesen jönnék máskor is. Nagyon inspiratívnak találtam az egészet, igazi főhajtásnak Frank előtt. Mike és Ed szólórésze, a nagyzenekar, aztán a MAO - nagyszerű nap volt. Alig várom a következő évet.

balint, 2008, január 15 - 21:54

A munka a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.