Elégedett tekintetű, jókedvűnek tűnő közönség távozott a ma esti koncertről - de biztos hogy volt legalább egy elégedetlen, de legalábbis hiányérzetekkel küszködő. Na ki?
- a teljes koncert itt megnézhető! -
Három ember miatt mentem el a mai koncertre, akik közül egyetlen egy, (a persze mindig fantasztikus) Napoleon Murphy Brock volt csak jelen. Sem az elképesztő fiatal gitáros, Robby Mangano, sem a zseniális Tom Fowler nem volt itt, pedig a koncerthez fűzött reményeim nagy részben hozzá kötődtek. Háromból egy - nem túl jó arány (és miért nem lehetett ezt előre tudni?).
Jut eszembe: a hely szokásainak megfelelően profi kamerákkal vették az egész estét, így várható hogy az m1-en valamelyik éjjel leadnak egy órát a koncertből, ilyenkor interjúrészletekkel szokták a dolgot gazdagítani.
A koncert ettől még jó is lehetett volna, de az ügyes fiatal basszusgitáros (Dave Johnson) és Mike Miller gitáros annyira emlékezeteset nem alkottak. A koncert eleje erős nyögvenyelés volt, a Big Swifty halovány változatát szedték ízekre (ezzel kezdeni egy koncertet???), aztán a Bongo Fury néhány darabos dala jött, kellemetlen hangú gitárral, és magamban ezzel a jópár hendikeppel egy hármas osztályzatot fontolgatva reméltem hogy kellemesen megúszható lesz azért az itt eltöltött idő.
Szerencsére némileg csalatkoznom kellett borúlátásomban (na meg arrébb is mentünk a csapkodó részeg hatóköréből): jobb dalok jöttek, a zene összeszedettebb lett, a gitáros egész finoman díszítgetett (talán) az Echidna's Arf-ban, sőt, volt egy egész kiváló gitár-dob izomtandem is valahol középen.
Erős volt a Trouble Every Day, finoman (bizony tényleg finoman!) szóltak a Burnt Weeny Sandwich kamaradarabjai, meglepően hosszú (és erőtől duzzadó) volt a Village-Echidna-Don't You Ever szekció, azaz a koncert végére visszatért a komfortérzetem. Halvány hármasról indult a koncert, később négyesre, néhol erős négyesre felküzdve magát, egy-két erős, ötösközeli pillanattal (közben jó érzékkel rátaláltunk a másik, a hajával csapkodó részegre).
Az autogramot a koncert előtt szereztük a parton sétálva a széles mosolyú Arany Ember Napoleontól. A körülbelüli műsor:
- Big Swifty
- Carolina Hardcore Ecstasy
- Debra Cadabra
- Evelyn, a Modified Dog
- Orange County (?)
- Trouble Every Day
- Peaches
- I'm The Slime
- Village of the Sun
- Echidna's Arf
- Don't You Ever Wash That Thing?
- Sofa
- Holiday in Berlin
- Aybe Sea
- The Litte House I Used To Live In
- Pygmy Twylyte (Grandmaster Flash: The Message)
- San Berdino
Hiányok maradtak:
- Tom Fowler és Robbie Mangano személye (távollétükről nem is tudtuk meg semmit);
- A King Kong és a Montana.
Hát nem természetesebb, erősebb-e ez a felállás (például a 4:12-től induló gitárszólócska - 2012 május, Wilmongton):