Ha már belejöttünk(em) ennyire a Studebaker Hoch-ba, akkor hallgassuk meg Dweeziltől is (Return of the Son of... album), kihasítva a Billy The Mountain beltestéből.

Derekas előadás, amiben (mint cseppben a tenger) benne van mindaz amiért Dweezilt szeretjük - és amiért nem.

Szóval profi előadás, minden a helyén van, még pici többlet is megjelenik az eredetihez képest: a vibrafon. Ami fájóan hiányzik, hogy a "műemléki" felfogás hozadékaként pontosan a Just Another Band... lemezverzióját kapjuk, az ott (a koncerteken) eredetileg szereplő szóló nélkül... Így fagyott a lemezhosszúság akkori kényszere mára műemlékileg védett "eredetiséggé". (Pedig ha már "eredetiség": bőven eredetinek lenne tekinthető a Playground Psychotic változat is, abban pedig megvan a fent hiányzó szóló. FZ 71-es fullos változata itt.)

És ha már itt járunk, mindentől függetlenül hallgassuk meg a Bamboozled by Love-ot ugyanerről a lemezről (Ray White énekel). A szóló: király.