A Dallas Observer tegnapelőtti interjúja:

- Mit gondolsz Zappának arról a kritikájáról, mikor azt mondta hogy úgy játszol, mintha "a gitár géppisztoly lenne"?
Egytértesz vele abban, hogy a zeneiparban a "minél gyorsabb annál jobb" vált volna trenddé?

- Szerintem csak féltékeny volt! Turnéztam Frankkel (egymást követően léptünk fel), és miközben a lemezeit mindig nagyon élveztem, a koncertjein nagyon, nagyon hosszú szólókat játszott, de valahogy sosem volt meg benne ami egy hosszú szólóhoz kell. Persze joga van a saját véleményéhez, és a korai éveimben bizony volt is alapja a fenti kritikának.

A fenti idézet eredeti helye a One Size Fits All (1977) című interjú:

Steve Rosen: Mit gondolsz a mai gigászokról, mint Jeff Beck vagy John McLaughlin?

Frank Zappa: Szeretem Jeff-et, igen. Meghallgattam a “Wired” című lemezét [Epic], és van rajta jópár szóló amik tetszenek. És az is hülye lenne aki nem ismerné el McLaughlin technikáját. A srác kitalálta hogy hogy kezelje úgy a gitárt mint egy géppisztolyt. Azért nem mindig szimpatizálok a megszülető futamaival vagy a móddal ahogy megszólalnak. Ezért persze nem lehet hibáztatni, tiszteletreméltó az ilyen gyors játékhoz befektetett idő és enegia. Csodálatos hogy valaki ilyen gyorsan tud játszani. Szerintem ezzel az amerikai fiatalok 90 %-a egyetértene, mivel most a "minél gyorsabb, annál jobb" a trend a zeneiparban.

Zappa egy másik interjúban (1984):

Kérdés: John McLaughlin?

FZ: Találkoztam Johnnal. Úgy gondolom, hogy egy remek gitáros és azt hiszem rengeteget tett azért, hogy az amerikai közönséggel megismertesse a keleti zene bizonyos aspektusait, melyekkel korábban soha nem kerültek volna kapcsolatba. Volt egy közös turnénk McLaughlinnal és a régi Mahavishnuval, 11 közös koncertünk volt.

A Mahavishnu Orchestra, játszik John McLaughlin, Jean Luc Ponty, Narada Michael Walden, Ralph Armstrong és Gayle Moran, Montreux Jazz Fesztivál, 1974.