A "rákészülés" délután 3-kor kezdődik, gyomorideggel, hogy a nyavalyás beszámolók nem állítottak-e be túlságosan magas elvárásokat. 6-ra Düsseldorfban voltam, séta egy szép akácos úton ("Akácos út, ha végigmegyek rajtad én...") a Philips-Hall felé.
(kary02 beszámolója - köszönjük!!! Képek: a ZPZ)
meglepetésvideó: Dweezil szólója az Inca Roads-ból! (sajnos a legújabb Quicktime kell hozzá.)
*
Zappára rá lehet áldozni egy napot.
(Ha valakire rá lehet áldozni egy napot, az Zappa.)
Érkezésre már az eső is csöpörög, és meglepően kevesen vannak. A közönség egy része kint markolja a műanyag söröspoharat, a másik része a színpad előtt szakértő szemeket vet a gitármotyókra. (Vicces, ahogy egy család - anyu, apu, tizenéves srác - megérkeznek, szemrevételezik a helyüket, majd testületileg - anyu, apu, tizenéves srác - elmennek hangszernézőbe...).
Gyomorideg fokozódik. Mi van, ha mégsem...?
20:00 - Szolid gong-hang, teltház (honnan került ide ez a sok ember?) fény el, a Roxy'73. Soha nem láttam meg mozgóképet Zappáról... azazhogy meg felnövekvő koromban egy rövid show-t a Saturday Night Live-ból, de abból mar semmire nem emléxem, csak a képernyőre folyó fekáliára. Hát... képpel a Zappa-koncertek meg ütősebbek. A film végén Zappa hangol, és itt kapcsolódik be az élő zenekar.
[Biz'isten meg akartam jegyezni a számok sorrendjét, de ez emlékezőképességem ismeretében mar eleve reménytelen vállalkozásnak tűnt... de legalább megpróbáltam...]
A kísérőzenekar nagyon korrekt. A vokalista/szaxofonos/billentyűs hölgy nagyon-nagyon jó. Szép hang, intelligens játék... respect. Az ütős srác korrekt. A basszusgitáros egy meg nem értett heavy-metaller (a vezető tartás egész koncerten a kisterpesz, és a "guitar-attack"-szerű mozgás...). A ritmusgitáros tök alázatos. Pontosan hozza, amit kell neki. Kap szólót is... kicsit Holdsworth-szerű, de jól megoldja amit kell neki.
Meg tudom erősíteni, hogy Napoleon hangja a régi, de egy kicsit még több: ő a fő show-elem a koncerten. Nem mai srác már, de előadja, elmutogatja a számokat, táncol, pörög-forog végig a koncerten... Nem semmi!
Dweezil pedig egy csoda...
A szólóinak építkezése valóban Franket idézi: nagyon alázatosan nyúl a zenéhez. Amit Ahmet nyilatkozott róla, hogy emberileg képtelen dolgokat tanult meg - nem teljesen alaptalan... Tessék a kezét nézni az Inca Roads alatt! Számos alkalommal elmondja, hogy ez különleges helyszín, mert ez itt most Dweezil-dorf, nem Düsseldorf... Nagyon élvezi a közönséget, a közönség meg nagyon élvezi, hogy ő élvezi - megvan a párbeszéd. Kb. másfél óra múlva 10 perc szünet.
Megint elmegy a fény, a zenekar vissza, bejelentés: "színpadon Terry Bozzio...". Elkezdődik a kemény-rock. Terry egy exhibicionista, szimpatikus kis hülye... Black Page - I, majd Vai-jal a Black Page-II. A közönség már őrjöng! Dweezil meg is jegyzi a BP-II utáni ovációra, hogy ez meg nem a koncert vége. Dweezil is nyomja rendesen a BP-II-t... sőt: az egész zenekar... Majd a Steve Vai-os része a koncertnek. Vai hozza, amit várunk tőle. Első alkalom, hogy élőben látom. Szimpatikus bohóc. Elbeszélgetnek gitárilag Dweezillel, nyomja a képtelen részleteket a Peaches-ben a Zomby-ban (Dweezil is!). A baj, hogy mintha nem akarna idomulni a zenéhez. Nekem kicsit idegenek a szólói ebben a zenében.
Aztán jön az utolsó szám, a Sofa, amit nem akarnak németül énekelni :-). Közönség megőrült, mint állat tapsolnak, zenekar vissza (igazából teljesen le sem mentek), ráadás... már nincs ülő ember a teremben (legtöbben a helyükön maradtak, de állnak...). Dweezil le akarja zárni a koncertet, de eszébe jut, hogy tudnak meg egy számot... Cosmik Debris... Szép keret a koncertnek.
A fények kigyulladnak a nézőtéren. 23:53...
A koncert menete - számomra - két helyen bicsaklott: az egyik, mikor megpróbálják a Frank-féle vezénylést - a körút végére egész jó lesz ez, de most... :-). A másik a dobszóló, amire már csak a ráadásban van hely: olyan kötelező-jellege van - különben bámulatos.
*
Düsseldorf nagyon szemét tud lenni éjfél után, mikor esik az eső és tudom, hogy jelenlegi bázisom közel nyolc órára van Düsseldorftól (2 óra várakozással Kölnben...) és az állomásról egyenesen mehetek dolgozni...
De ki nem szarja le?
k.
lábjegyzet:
a dalok listája a zappa.com-ról, Dweezildorf:
Részlet a "The ROXY DVD"-ről: "Montana" és "Dupree's Paradise"
- Help I'm a Rock
- Hungry Freaks Daddy
- Let's Make the Water turn Black
- Florentine Pogen
- Pygmy Twylite
- The Idiot Bastard Son
- Cheepnis
- King Kong (riffs from Titties 'n beer,Filthy Habits and The Pink Panter theme)
- Don't Your Eat the Yellow Snow
- St. Alphonzo's Pancake Breakfast
- Father O'Blivion
- Inca Roads
- Imaginary Diseases
szünet
- I'm So Cute
- Tryin' To Grow A Chin
- City of Tiny Lites
- Punky's Whips
- The Black Page (drumsolo)
- The Black Page #2
- Peaches En Regalia
- Montana
- Village of the Sun
- Echinda's Arf
- Zomby Woof
- Sofa #2
ráadások: - Camarillo Brillo
- The Orange County Lumber Truck
- More Trouble Every Day
- A Token of His Extreme (outtro)
- Stayin' Alive (5 sec.)
- Cosmic Debris
