Vinnie Colaiuta. Lehengerlő. Az, hogy az egymást követő szólók sora ellenére végig és csak a dobot: Colaiutát kell figyelni.
Koncentráció, elegancia, elevenség, finom ásványi jegyek keverednek gyümölcsösséggel, lágyan füstös jegyekkel.
Haha: 0:35-nél pont úgy tolja fel a szemüvegét mint ebben az anekdotában. A felvétel 2015 november 12-én készült.
... fontos megérteni, hogy a stílust, amit azokon az albumokon játszottam nagyon erősen befolyásolta hogy a felvételeken Vinnie Colaiuta a dobos. Minden ilyesmit meg tud csinálni, rábízhattam magam és tudtam hogy tudja hogy hol is jár, tudja hova tart és onnan vissza is fog jönni. Nem csak kalimpál összevissza. És ha nem olyan dobossal játszol aki megérti az effajta ritmusokat és a maximumig feszíti, akkor nem ugyanazt a hatást kapod. Nem csak a leütés figyelmen kívül hagyásáról van szó; szándékoltan és tudatosan más a cél mint a puszta leütés. Azóta meg én is teljesen máshogy játszom hogy egy másik dobos van a zenekarban. (FZ interjú: Emészthetetlenségek 1. - A ritmusból kilépve)
További közreműködések aznapról:
