Disclose.tv - ZAPPA on SATURDAY NIGHT LIVE, 1978 2 / 3

(Az elején: Heavenly Bank Account)

- Hé, öregem!
- Bingó!
- Csodálatos, szép munka volt a csapatoddal.
- Én is élveztem, jól éreztem magam.
- Kérsz egy kis... anyagot?
- Nem, köszönöm, nem élek drogokkal.
- Nem drogozol?
- Hát ez vicces, Frank Zappa nem drogozik!
- Frank, végre megvagy... Jerry P. vagyok, igazgató az A&R-tól
- Szenzációs voltál ma este, szenzációs, szenzációs szörnyeteg, szörnyeteg.
- Hé, most ti következtek – Frank Zappa, Don Kershner.
- Frank, te vagy az egyik legdinamikusabb előadó ma a zeneiparban
- De tudod Jerryvel úgy érezzük, hogy egy kicsit fel kéne frissíteni az imidzsedet, és úgy éppen ki tudnád tölteni az ifjúsági piacunkban tátongó rést.
- Jerrynek és a részlegének, valamint nekem és a cégemnek, a Kershner Szórakoztatóipari Válallatnak köszönhetően megvannak a forrásaink és a hátterünk ahhoz, hogy téged, Frank Zappát ismét a csúcsra segítsünk. Szálljunk is be mind a hárman a limuzinomba, menjünk együtt le Los Angelesbe, és használjuk ki ezt a lehetőséget, menjünk le és dumáljunk egyet.
- Köszönöm, de inkább egyedül megyek a saját kocsimmal.
- Nem, nem, Frank, az időjárás ma nagyon bekeményített, hihetetlen esőzések lesznek, iszapcsuszamlások, árvizek, a legrosszabb zenekaromat se küldeném ki egy ilyen éjszakába.
- Ez lesz a legjobb alkalom arra, hogy kipróbáljam az új széldzsekimet.
- Jó, rendben van – Don, Frank vezetni akar. Akkor vezessen. Útközben talán megír egy klassz szörnyfilmzenét. Remek.
- Hé, Frank, kérsz valamit ami lendületbe hoz?
- Tedd el, nem drogozom. Tartsd meg.
- Jó, már úgyis fogyóban van.
- Nagyon felvillanyozó volt látni téged itt az iparban. Tényleg.
- Remek, akkor talán LA-ben találkozunk.

De hamar kiderült, hogy Frank Zappának el kellett volna fogadnia a fuvart, mert vagy 100 mérfölddel a parttól sűrű ködben és esőben eltévesztette az egyik kanyart, és egy ismeretlen, elhagyatott földúton találta magát.

Félúton egy hegycsúcs felé egy vízmosás elsodorta az utat, és Franknek ott kellett hagynia a kocsiját. A sűrű esőben semmit sem látott...

Honnan is tudhatta volna, hogy egyenesen belegyalogolt a

FRÁSZHEGY ÉJSZAKÁJÁBA?!?

- Van itthon valaki?
- Ó, jé! Alkonyka! Vendégünk van!
- Hé, csúcs és őrület!
- Üdvözlünk Xanadu-ban!
- A víz elmosta az utat, balesetet szenvedtem.
- Baleset? Nincsenek véletlenek ...
- Lerobbant a kocsim, használhatom a telefonotokat?
- Neeem!! Itt a Frászhegyen nincs telefon!
- Én Jason vagyok, ő pedig az asszonykám, Alkonyka.
- Van egypár remek anyagom, szálljunk el!
- Tudom hogy hosszú a hajam meg a képem, de tényleg nem drogozom.
- Figyelj, az arcod nagyon ismerős! Tudom már ki vagy! Hé, tudom már ki vagy! Ez a fickó Frank Zappa!
- Alkonyka, micsoda flash, Frank Zappa!
- Csúcsszuper! Az első lemezed, a Freak Out! megváltoztatta az egész életemet! Azután a barátaim egy évig csak Suzy Creamcheese-nek hívtak!
- Nincs esetleg egy autótok?
- Nem, nincs, 2 éve eladtuk a VW furgonunkat. Azt gondoltuk, hogy hülyeség egy ilyen motorizált járművet birtokolni.
- Ezért is jöttünk fel ide Xanadu-ba.
- Hogy jutok vissza legkönnyebben az országútra?
- Ha a víz elmosta az utat, akkor csak egy út vezet az országúthoz... méghozzá... ha elszállunk!
- Frank, csináltam neked egy kis forró gombateát.
- Gombateát? Milyen gombából?
- Házilag tenyésztett elszállós gombaspóra, egyenesen Jamaikából... De lassan igyad, mert három perc múlva annyira kiüt, hogy egy hét kell hogy visszagyere.
- Kávétok vagy ásványvizetek nincs?
- Mr. Frank Zappa, szeretném ha megismerkednél Ablakfesték Watsonnal.
- Miért hívnak Ablakfestéknek?
- Mert az utóbbi tíz évben minden nap benyom egy adag ablakfesték-higítót...
- De előtte is minden nap nyomta, mert tagja volt egy motorosklubnak, amíg fejre nem állt egy motorosfelvonuláson.
- Nagyon kedves kis hely ez, de ezt ti bérlitek ezt valakitől, vagy mi?
- Nem, semmi esetre sem! Ők fizetnek nekünk hogy itt lakjunk, érted? Ez a rituálés nő meghalt és mi meg itt maradtunk.
- És közben vigyázunk rá mint egy őrző-védő cég.
- De nem megyünk el. Ha eladják a helyet és el akarnak küldeni, mi akkor sem megyünk el, mert ez a hegy olyan, mintha a mi kis saját országunk lenne. Van saját kormányunk is.
- Igen, Jason az elnök, én a helyettese, és Ablakfesték meg a belügyminiszter!
- Hogy jutok le a leggyorsabban erről a hegyről? Amikor TE lemész a hegyről bevásárolni, TE hogy mész le innen?
- Hát, az egy kétnapos hátizsákos túra, egyenest az ördög karjaiba. Van hevederem, mindenem, akár indulhatunk is, mert az amfetamin már kezd bennem dolgozni. Nagyon tiszta, kérsz egy kicsit?
- Köszönöm, nem drogozom, és nem érdekel a hátizsákozás! Nem probléma, ha itt töltöm az éjszakát?
- Hát persze, Jasonnal és velem alhatsz a hálószobánkban.
- Vagy elszállhatsz Ablakfestékkel is.
- Nem, köszönöm!
- Hé Jason! Ez tényleg nem akar elszállni!
- Frank! Te tényleg nem akarsz elszállni?
- Nem, én nem kábítózom, nem szeretem amilyen hatással van... egyesekre.
- Ezt meg hogy érted? Hogyhogy nem kábítózol? Frank Zappa nem drogozik? Nem hiszem el!
- Azt mondod, nem voltál elszállva, amikor a „Szólj a zöldségekhez"-et írtad? Nem voltál elszállva az eredeti Mothers-szel?
- Nem.
- És a Freak Out!-tal mi van, mi? Azt mondod, teljesen tiszta voltál, mikor a Freak Out!-ot csináltad?
- ÁÁÁ! Ez kikészít!!
- Franki bébi! Frank! Figyelj!
- Mivel te vagy az egyik legdinamikusabb előadó a zeneiparban, boldogan mondhatom el, hogy Jerry és én végig követtünk a viharban, egy rendőrségi helikopterrel. Egyenesen a San Franciscoi fellépésedről, amelyiken egyébként briliánsan játszottál, azért jöttünk érted hogy elvigyünk Los Angelesbe, hogy találkozhass a kedves feleségeddel és a gyerekeiddel: Ahmettel, Dweezillel, Moon Unittal.
- Tudjátok, most az egyszer örülök, hogy látlak benneteket.
- Á, csúcsszuper, Don Kershner!
- Frank! Mi van? Lelépsz, ember?
- El kell mennem, de majd fölhívlak, mi a számod? Ó, hiszen nincs is itt telefonod. Nagy kár.
- Frank, hétfőn a promóciós tárgyalásra egy teljesen új Frank Zappa-imidzsel szeretnék elmenni. Öreg, a hatvanas éveknek vége, hajvágás, borotválkozás... beindítjuk a gépezetet...
- Donnie, Nagy tuskó lennék, ha nem használnám ki ezt a lehetőséget és nem köszönném meg Marty Engelmannak társainak Kaliforniában, hogy biztosították nekünk az egyik legújabb helikopterüket, amivel megmenthettük ezt a remek, remek művészt, hogy ne kelljen eltöltenie ezt az éjszakát a FRÁSZHEGYEN.

Szerintem fantasztikus tévészemélyiség lennék. Szerintem jó riporter lennék ha lenne egy beszélgetős vagy zenés műsorom. Tényleg jó lennék. De csak azért odamenni hogy a „A Night On Freak Mountain”-ban bohóckodjak… Mert oké, megcsinálom hogy nevessünk egy jót, de erre azért egy karriert nem építenék. (FZ a műsorról)