"Az egyetemre csajozni mentem. Be is csajoztam, otthagytam a sulit, összeköltöztem, megnősültem, nős voltam öt évig, elváltam, szereztem egy stúdiót, becsődöltem, otthagytam a stúdiót, összeraktam a Motherst, Los Angelesbe költöztem, meghallgatott az MGM, adtak 2500 dollárt és stúdióidőt, ennyi történt".

Ez Frank Zappa önéletrajza.

Frank Zappa – a Vezéranya

• Frank Zappa – The Head Mother; By Stuart J. Scott - Big Ten, May, 1968 - Afta.net;

Annak ellenére hogy a középosztálybeli Amerika megveti múltját és jelenét, Zappa számára minden adott hogy a jövő hangjaként lépjen fel. Azt mondja hogy ő csak egy gép - egy mosogatógép -, hogy azért van itt hogy megtörténtté tegyen dolgokat.

A Greenwich Village-i földszinti lakása zsúfolva tárgyakkal, emberekkel és poszterekkel. Egy lomtalanított rajzasztal felett beszélgetünk. A Sony magnóm csak egyike volt a lakásban található számos felvevő-berendezésnek - a hangminőség Frank egyik kiemelt fontosságú témája ha albumkészítésről van szó. Ő maga készíti a mesterszalagjait, aztán "odaadom elbaszni az MGM-nek."

De nem csak megvágják a mesterszalagokat, hanem el is torzítják néhol a hangszínt hogy érthetetlenné tegyenek egyes szavakat.

Mit vágtak ki?

A leghihetetlenebbül semmilyen sorokat bírták kihúzni. A "We're Only In It For the Money" lemezről kivettek két refrén közötti részt, amitől teljesen megváltozott a bridge. A kérdéses sor: "a köténykében Mamára is jól emlékszem még / ő etette az egész Eds Café-t". Kivették még azt is hogy "Többször nem fekszem le érted senkivel", hogy "a Flower Power bekaphatja" meg pár más dolgot. De ezek aztán visszakerültek.

Nincs jogi következménye ha bent hagynak valami vitathatót, különösen a négybetűs szavak esetében?

Nem, az album maga mint műalkotás védhető és ahogy tudom a teljes csomagolás is a rá nyomtatott szövegekkel.

A borítókkal szokott gondod lenni?

Több mint bármi mással. Az "Absolutely Free"-ben az összes szöveget szerettem volna megjelentetni, ami aztán hét hónapos késéshez vezetett mert cenzúrázni akarták. Persze, van hogy meg kell változtatom ezt-azt, de ilyenkor legalább én csinálom és így azért nagyrészt megmarad a kontrollom a csapat arculata és a grafikai világ felett.

Volt hogy meg kellett alkudnod?

Jobban szeretek zenét írni még ha ilyen-olyan szövegeket is kell hozzá adagolnom, mint ha egy benzinkúton dolgoznék és az egetrengető szerzeményeimet soha nem hallaná senki.

Hogy érted hogy a zenéhez "ilyen-olyan szövegeket is kell hozzá adagolnom"?

Nem igazán érdekelnek a szövegek. De ha valamit végig akarok csinálni, akkor valamennyire konformistának kell lenni. Nálam a szöveg a kompromisszum a zenében. A dallam és az akkordváltások nagyon izgalmasak, nagyon sok minden történik ezen a szinten. De mivel a vokális részek jellemzően szarok és mert a keverésben annyira előre kerül az ének, így alig hallatszik maga a zene. Ezért aztán mi ehhez valamiféle bohóc-lázadó-Spike Jones módon állunk hozzá. Sokan rezonálnak erre és szeretik a dolgot: "Ó, ezeknek tényleg van mondanivalójuk". Mindenesetre nem akarom a torkukon lenyomni a zenét. Ha nevetnek egyes dalokon, az jó. Hiszen csak szórakoztatás, érted.

Tehát a szövegek nem jelentenek túl sokat?

Azt nem mondom hogy elhatárolódnék tőlük, de valahogy fáj hogy meg kell írnom. Ha MUSZÁJ megírnom valami szöveget, akkor legalább igaz legyen, ne valami szentimentális szemét. De az igazság valójában a zenében van. Nagy kár hogy az amerikaiak többsége számára elengedhetetlen valamennyi vokális tartalom.

Ezért telt olyan sok időbe az első albumod megjelenése?

A Mothers úgy három éve állt össze és úgy egy éve annak, hogy lemezen egyáltalán hallhatóak vagyunk. Először is létre kellett hoznunk a piacát annak, ami korábban nem is létezett. Másodszor: meg kellett győznünk egy keményfejű ipart arról, hogy fognak tudni pénzt csinálni olyasvalamiből, amiről pont nem gondolnák hogy abból fognak meggazdagodni.

Hm, azért most sem mondható hogy széles körű lenne az elfogadottságod, különösen ha a rádiókra gondolunk.

Most belefér hogy kivárjunk, mert keményen a népszerűtlenség mélyéről indultunk, úgyhogy azt csinálunk amit akarunk. Nekem külön kellemes meglepetés ha bekerülünk a rádióba, de nem ájulok el tőle. Változnak a dolgok és mi azért vagyunk hogy a változást elősegítsük. Szeretnénk ha a tények napvilágra kerülnének és végül is valóban: ez is történik.

A rondaság is a dolog része?

Ez a csomagolás. Az eladások zöme az elején beindítható vásárlás-élénkítő eszközökkel. Cél volt, hogy ismeretlen, váratlan és szokatlan, az azévi lemezektől jelentősen különböző valami bukkanjon fel a színen dömping-kampánnyal. Ki is nyomtunk pár százezret belőle.

Azt mondod hogy tényleg csak a pénzért csináljátok?

Nem, azért hogy valami történjen.

NÉGER ELNÖK

Micsoda?

Hm, először is, legyen egy Tom Wilson* nevű elnökünk 1972-ben. Aztán meg meglátjuk mi jön.

Mit lehet ezzel elérni?

Először is jó szórakozás lesz, és amúgy sincs épp jobb dolgom. Másodszor pedig nagyon alkalmas rá és azt hiszem hasznunkra válna egy néger a Fehér Házban, kihívás lenne.

Elsősorban alkalmas vagy elsősorban néger?

Megfontolandó dolog a csomagolás. Egy bármilyen színű alkalmas embernek nehezebb bármit végigvinnie, különösen ha az emberek kételkednek az alkalmasságában. Érted, az amerikai politika valójában egy népszerűségi verseny. Az iskola óta azt tanuljuk, hogy ne bízzunk meg az okosabban és ne szeressük, hacsak nincs jó PR-ja. Ha egy nagyfejű nem törődik a népszerűségével, utálni fogják mint valami jótanulót.

És Wilson? Neki jó a PR-ja?

Igen, nagyon is. Gazdasági és hadtudományi diplomája van a Harvardról, messze az átlag feletti kiállása. Láttam dolgozni 4-5 napon át és mondtam is neki hogy remek elnök lenne belőle és hogy tenni kéne ezügyben valamit. Két év telt el a „Freak Out!" óta mire sikerült meggyőzni hogy meg kéne próbálnia. Azt hiszem megcsinálja, azt hiszem rábeszéltük.

Hogy fogod elkezdeni?

UNITED MUTATIONS

A következő a tervem: van egy United Mutations nevű akciónk** ami tulajdonképpen egy levelezőklub. Kaptunk eddig vagy 5000 levelet. 1972-re ezek a 17 és 18 éves kölykök pont szavazókorba kerülnek. Némelyik gyerek elképesztő, nagyon nyitottak és nagyon benne vannak a környékük mozgolódásaiban.

Hogy találod meg őket?

Sehogy, egyszerűen írnak nekünk. Na persze az segít, ha a Marvel képregényújságban megjelenik egy reklámunk. Kaptam egy levelet egy sráctól Vietnámból, azt írta hogy "tüzér vagyok és nem érzek semmit gyilkolás közben. Használható vagyok nektek?"

Mit kezdesz a sok levéllel?

Megpróbáljuk kiszűrni az erős egyéniségeket és összehozni őket másokkal az ország másik feléből. Beszélnek egymással és megpróbálnak a városaikban jelen levő problémákra működő megoldásokat találni.

Mik ezek a problémák?

Gondok a szülőkkel, a rendőrséggel, a helyi vezetéssel és az ifjúsági gondok iránti érzéketlenség.

Mi okozza a legtöbb problémát?

Szülők, iskola, egyház.

Kezelhetőek egyszerre?

A szülők már eleve el vannak cseszve a neveltetésük miatt. Az uralkodó típusú környezetük szerencsétlen áldozatai és most ezzel a pestissel fertőzik a gyerekeiket.

Gondolod hogy a mai gyerekek emiatt kevésbé szerencsések?

Nem, sokkal szerencsésebbek, nagyon jó helyzetben vannak, mert esélyük van rá hogy megszakítsák ezt a láncot. Pusztán statisztikailag is hamarosan ők lesznek a többség. Ugyanúgy mint a négerek délen: többségben vannak, de kisebbségi a képviseletük. A fiatalságnak nincs képviselete a parlamentben. A vezetők nagy részének nincs semmilyen viszonya a fiatalokhoz. Azt se tudják mit jelent ez a szó, különösen mivel az ifjúság világa négy vagy ötévente át is alakul.

Nincs semmilyen viszonyuk a fiatalokhoz?

A legtöbbjük nagyon felszínes. Soha nem volt esélyük valódi értékeket létrehozni. Nincs etika, morál, nincs semmije az Amerikai Mama és Papavilág nagy többségének.

Volt bármikor is?

A kezdetekkor kellett hogy legyen valami. Fogalmam sincs hogy aztán hova lett, de eltűnt - kivéve a néhány fiatal szívéből akiknek nem volt jobb ötletük. Még nem kopott ki belőlük. Még nem dolgoztak eleget valakinek a gyárában.

Gondolod, hogy valami végzetszerű korban élünk?

Igen, épp ideje hogy valami történjen.

Csak így, szimplán?

Igen, ez a szociális forradalom. Nem úgy gondolok a sorsra, hogy "TA-TA-DÁÁÁ, SORS!!" Megtörténik ami megtörténik, és ha benne vagy, kiveheted a részed. Van egy olyan érzésem, hogy meg kell tennem bizonyos dolgokat, természetesnek tűnnek, úgyhogy megteszem. Mint hogy megválasszunk egy néger elnököt.

A mai fiataloknak tehát megvan az a lehetőségük ami korábban nem volt?

Igen, azt gondolom hogy ha valakinek van annyi sütnivalója hogy kimondja hogy senki nem állhat az útjába, akkor meg tudja tenni amit akar. Szerintem sok szülő csak bábu. Én nem élnék úgy ahogy apám. Egyszerű ember volt, de nem volt esélye megtörni a láncot mert támogatnia kellett a családját. Bevándorló volt valamiféle bevándorló mentalitással ami szerint helyt kell állni az új hazában.

Hogy jutottak eddig?

Az emberek hajlamosak áldozattá válni. A legtöbben "irányítottak". Követőnek születtek és nem is akarnak mást csinálni. Kényelmes. Részei akarnak lenni bárminek amit mások is követnek, csak hogy ők is ott lehessenek.

És mi van a sráccal Vietnámban, aki nem lát tovább a fegyverénél?

Ő a bábu tipikus példája. A sorozás meg a kormány egész katonasági világa már rég nem az ország védelméről szól. Most kicsit fontosabb lenne, hogy hogy kéne mindennek lennie az alkotmány eredeti szellemében. Mintha túl széleskörű hatása lenne. Olyan irányba formálja a közerkölcseinket, amivel nem értek egyet.

MŰKÖDŐ ANARCHIA

Milyennek kéne lennie a közerkölcseinknek?

Nem gondolom hogy addig szó lehet ezirányban bármiféle elképzelésről, amíg a lakosság 100%-a nem jól képzett, tiszta és nyugodt. Nem hozható létre működőképes anarchia, ami pedig szerintem marha jó lenne.

Mit értesz azon, hogy "működőképes anarchia"?

Olyan környezetet, amiben nincs kormány, de a dolgok mégis működnek az emberekben meglevő felelősségérzet miatt. Más szavakkal: ha az országban mindenkiben kialakul az önálló vezető szellem és nem kell aggódniuk valami Death Valley Days-ben feltűnt vigyorgó idióta miatt, aki helyettük vezeti az országot.

Ez lenne a cél?

Szép cél lenne. De lenne egy rakás más jó megoldás. Nem vagyok politikai szakértő, csak egy egyszerű zenész. Nem szeretek hosszasan pofázni olyasmiről ami nem az én területem. Csupán eszköz vagyok, gép. Csak hagyom a dolgokat megtörténni - mint egy mosogatógép.

Hány éves vagy?

27.

Azt hittem idősebb.

Nem, csak soványabb.

Nagyon rákattantál San Franciscóra. Sokszor felbukkan a "Money" lemezeden.

Azért bukkan fel olyan sokszor, mert a múlt nyáron vettük fel és úgy volt hogy azonnal kiadjuk. Úgy volt hogy a Flower Power és San Francisco paródiájaként fog tudni a piacra kerülni.

A NYUGATI PART LIVERPOOL-JA

Szóval mi van San Franciscóval?

Ott voltam mikor ez az egész elkezdett kiépülni. Ami azt illeti, mikor a Mothers kezdte, hívtak hogy költözzünk San Franciscóba és legyünk benne a tutiban. A Family Dognak volt valami ügylete helyi ügyvédekkel és üzletemberekkel, a nyugati part Liverpool-ját akarták megcsinálni. Oké, megvolt hozzá a nyersanyag, de némi munkaszervezés és pár pénzesebb erő győzködése azért kellett hozzá hogy létrejöjjön valami. Az olyan helyek mint az Avalon és a Fillmore nem jönnek létre anyagi háttér nélkül. Szóval a dolog nem csak néhány hosszúhajú összeszaladása volt azzal, hogy „majd ideköltözünk és itt fogunk élni".

Hogy passzolt Berkeley a képbe?

Nem láttam túl sok közösködést a Hashbury típusú hippik és a Berkeley típusúak között. Berkeley intellektuálisabb volt. A hippi világ afféle vegyészeti alapokon állt. Arra a bizonyos gyöngyös-böngyös megváltozott tudatállapotra utalok itt.

Passzol valahova a pszichedelikus világ?

A nélkülözhetetlen füstbomba volt szerintem.

Mit takart el?

Ami valójában történik.

Mi történik valójában?

Majd szólok ha megtörténik.

BESZIVÁRGÁS

Sok sráccal beszélgetek a koncerteken, kérdezik hogy hippi vagyok-e. "Nem - mondom nekik -, hanem üzletember". A közönségünkben sincs sok hippi. Inkább rövidhajúak, meglehetősen erős társadalmi felelősségérzettel. Néha beszélgetünk és tanácsot kérnek: "Hagyjam-e az iskolát, vagy csináljam tovább?" Mindig azt mondom nekik hogy be kell szivárogni. Gyerünk, meg kell szerezni az apák állásait és jól kell csinálni. Szerencsés hogy a Psychedelia és a Haight-Ashbury meg a többi ennyire felkapott lett mert elvonják a figyelmet annak a lehetőségéről, hogy egy tisztának, heterónak, egészségesnek, jobboldalinak és ártalmatlannak tűnő valaki majd bejön és teszi a dolgát amíg nem figyelnek oda. Sokkal jobban félnek annak a gondolatától, hogy valami hosszúhajú huligán veszi el valakinek a munkáját. Nem is fog ilyesmi megtörténni, hétköznapi srácok fognak jönni.

Ki fél?

A jobboldaliak, akik jellemzően az erő pozíciójából nyilvánulnak meg. Aggódnak, érted: fenyegetőnek érzik a fellépéseket. Mintha direkt kéne nekik valami ami miatt aggódhatnak. Paranoia-orientált társadalom. Kell hogy legyen valami félelem - idén ez van. A bombától már majdhogynem passé félni.

Sok egyetemistával van alkalmad beszélgetni?

Játszottunk pár egyetemen és a koncertek után rendszerint meghívnak a bulijaikba, aztán nézzük ahogy isznak. Jó úton vannak a lecsúszáshoz, ugyanazok a társadalmi feszültségek húzzák le őket mint amik a szüleiket vezették a nagy semmi felé. Szellemileg még rövidnadrágosak. A SZELLEMI RÖVIDNADRÁG!

Az ivás ennyire jelen van?

Hát, ahogy én látom, elég van belőle ahhoz hogy az italozó szülők kapcsolata a gyerekekkel téma jó darabig muníciót jelentsen a dalszövegeinknek. Sokkal nehezebb Anyuval és Apuval elcsevegni ha részegek – elég gázok józanon is, de benyomva: mint az állatok.

A NAGY HANG

A mindenféle társadalmi változásokba Isten befér bárhova is?

Persze, hisz ő irányítja, nem igaz?

Ő irányítja a te életedet is?

Igen, abszolút. De a csomagolása neked talán kicsit bizarr lehet. Az én Istenem különbözik a tiedtől.

Ki a te Istened?

Még nem neveztem el. Nem hiszem hogy fontos lenne. Sokan támaszkodnak képekre: "Nagyszakállú, ősz hajú, fehér díszruhás Isten!" Én nem így látom. Nagyon közeli a zenéhez. Nem érzelmi szinten fogom fel Istent.

Hanem hogyan? Sokkal strukturálisabb szinten?

Rendet jelenít meg. Mint a következő albumomon, a Lumpy Gravy-n, van egy párbeszéd a zenei részek között, ahol két karakter tárgyalja meg a Nagy Hangot (ld a Civilization albumon is - mB). Ennél jobban nem fogom tudni leírni mit gondolok Istenről. Mint a Nagy Hang. Minden, úgy tűnik, vibrációkból épül fel. A fény egy vibráció, a hang egy vibráció és nagyon is lehetséges hogy ha lebontjuk, maguk az atomok nem mások mint a Nagy Hang vibrációi. És a vibrációk kapcsán az ember közelebb, nagyobb összhangba kerülhet valami Egyetemes Erővel ha épp le akarnánk menni egy ilyen gázos, kínos szintre. Én mindenesetre így látom.

Megenged ez bármiféle mozgásteret?

Persze, választás mindig van. Elegendő érzékenységgel számtalan választási lehetőségünk van hogy A pontból eljussunk B pontba, és még ki is található hogy az egyes választások mit eredményeznek. De én a szememet mindig a B ponton tartom, ott, ahol a dolgok történnek. És a B pont most nekem az 1972-es választás.

Mintha nagyon sorszerűen látnád.

Sors - nagy szám! Ha elromlik a mosogatógép, veszel egy újat, nem igaz?

* Tom Wilson volt a Mothers producere az MGM/Verve-nél.
** Akit érdekel, írjon: United Mutations, Box 103 Prince St. Station, New York, New York 10022. Írd meg a korodat és válaszolj a következő kérdésekre: Igen vagy nem? Hogyan? és: Mikor??

fordítás: Marosi Bálint - a munka a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.