(Octandre)
FZ:
Eljátsszuk az egyik különleges számunkat.
Ez az a szám, amit mindig akkor játszunk ha a közönség ráadást akar. Merthogy tudjuk, hogy miután ezt eljátsszuk, soha az életben nem akarnak már újra hallani minket.
Négy éve Kanadában – azt hiszem Torontóban – történt egy eset egy szimfonikus zenekarral. Volt egy Edgard Varèse nevű amerikai zeneszerző, nagyon atom zeneszerző amúgy. Az amerikaiak persze le se szarták, mert amiket írt az túl fura volt az ő füleiknek.
Na de aztán közben 80 éves lett, és mikor egy zeneszerző ilyen öreg lesz, a zenei társadalom bizonyos részét elkezdi furdalni a lelkiismeret, hogy soha egy hangot se játszottak még tőle, értitek? Tényleg brutál dolgokat írt, de senki nem akarta hallani.
Kanada tehát elhatározásra jutott: „Hm, végül is kulturális nemzet volnánk. Adjuk elő ennek az embernek a zenéjét." Úgyhogy csináltak egy Varèse koncertet. Odavitték Varèse-t is, a totyogó öregembert, íme itt van, régóta ír zenét. És aligha hallhatja máshol a saját műveit, hát Kanada most kedves lesz és előadatja neki néhány darabját.
El is játszották az egyik, a Déserts című darabját, ami egy zenekarra írt darab magnószalaggal, tudjátok, előre felvett hangokkal.
Ott volt néhány nagy kanadai zenész is, játszottak a zenekarban. Utálták a zenét, rosszul is játszották. Mikor jött a magnószalagos rész, a zenészek a színpadon végigröhögték az egészet. Aztán a közönség is nevetni kezdett.
Az előadás végén Varèse felállt és megtapsolta a zenekart.
Most eljátszunk egy darabot amit Edgard Varèse írt, szépen tönkrevágjuk nektek.
De azért majd rá fogtok érezni az ízére.
Az Octandre című fafúvós darabjának úgy első tíz üteméről lesz szó.
Octandre - 1968. 10. 06., Bréma, Németország;
FZ:
Jó éjszakát.
közönség:
Vissza! Vissza! Vissza!
műsorvezető:
A Mothers Of Invention!
közönség:
Vissza! Vissza! Vissza! Vissza! Vissza! Vissza! Vissza! Vissza!
FZ:
Várjatok. (Játszhatunk még egyet? Nem lesz?... nem lesz káosz?)
valaki a közönségből:
Suzy Creamcheese!
FZ:
Azt kell hogy mondjam hogy elég váratlan ez a reakció a lószarra amit játszunk, úgyhogy üljetek le. Játszunk még ha tetszett.
_ _ _