Az alábbi írás (ismétcsak) a London Symphony lemezhez tesz hozzá pár adalékot - Zappa analysis címmel érhető el az eredeti szöveg.
A kísérő midi file-okhoz lejátszót nem sikerült fabrikálnom, így azok puttyogása egy külön ablakban történik.
Frank Zappa: egy modern zeneszerző
The LSO and The Perfect Stranger: A Modern Composer (részletek)
Zappa zenéje általában nem könnyen megközelíthető, először hallva teljesen ötletszerűnek, túl szabadnak tűnik. A zenéjének a befogadása gyakran idő és a ritmikai és harmóniai sokoldalúságához való hozzászokás kérdése. A CD-vásárlók azonnali fogyasztásra szánt zenét kereső többségének a neve ugyan ismerős lehet, de a valódi milyensége ködös és érthetetlen marad.
A nehéz megközelíthetőség az atonális munkáinak többségére vonatkozik, ahol minden addigi zenei tudásunk cserbenhagy minket. A jobb atonális zenék akkor kezdenek igazán "működni", mikor sokszori hallgatás után már felismerjük a szerkezet egyes elemeit és a kompozíció életre kel. Zappa legtöbb zenéjének megvan ez a tulajdonsága, egyes esetekben a dolog kísérletezőbb. Az atonális zenéje nagyon szabad, a korai munkáit leszámítva nem használ a szerializmushoz hasonló prekoncepciókat.
Ezen a területen a legnagyobb lélegzetű munkája a Mo and Herb's Vacation című háromtételes zenekari mű, aminek megmutatom a darab során többször visszatérő dallamát. Ez egy olyan makro-szintű (a nagy egységben értendő) utalás, ami a darab egészének koherenciáját biztosítja.
Mo 'n Herbs vacation, part I, 2:18-2:25 (midi file)
Mo 'n Herbs vacation, part III, 1:41-1:48 (midi file)
Mo 'n Herbs vacation, part I, 2:18-2:25 és part III, 1:41-1:48 (kotta).
A dallamot a klarinét vezeti elő az első tételben (2:18-nál), két másik klarinét kíséretében, változó hangköztávolságokkal. Ezt szóló klarinét ismétli meg a harmadik tételben (1:41-nél), majd szólóhegedű 3:54-nél, negyed hanggal feljebb. A motívum mikroszintű variálását halljuk a 4-7 ütem között. A motívum az első ütemben kezdőhangból és egy metrikus hangsúlyból áll, amit egy háromszor ismétlődő hang követ. A dallamvonal jórészt ereszkedő. A dallamnak ez a motívumvariációja meglehetősen gyakran visszatér:
- II. tétel: 2:46-2:57, 3:19-3:32, 3:39-3:51, 3:59-4:07, 5:03-5:04, 6:30-6:38, 7:21-7:43.
- III. tétel: 3:11-3:25, 11:40-12:17.
A fent utolsóként szereplő variáció látható alul (a kottában a kíséret nem szerepel). Lassan szólal meg a harmadik tétel végén, előkészítve a coda robbanását. A háromszori hangismétlődést itt kétszeri váltja fel:
Mo 'n Herbs vacation, part III, 11:40-12:19 (midi file)
Mo 'n Herbs vacation, part III, 11:40-12:19 (kotta).
(...)
Az LSO-val rögzített darabok legbarátságosabbika talán a Sad Jane. Bár nem a hagyományos értelemben vett tonális darab, világos diatonikus részek ismerhetőek fel benne. Talán ez az oka hogy Zappa a Volume I. (bakelit)kiadásánál nyitódarabként jelentette meg. A darab ugyanakkor egy balettnek a Bob in Dracon-t követő második része - a CD-kiadáson már ennek a sorrendnek megfelelően szerepelnek. A Sad Jane következő részletében szabályos és szabálytalan ritmusok egyaránt szerepelnek, 4/4-es ütemben. A szabálytalanság egy kvintuplet formájában jelentkezik, az utolsó ütem bonyolult klarinét-dob kettősében:
Sad Jane, section (midi file)
Pedro's dowry, section (midi file)
Sad Jane, section (kottarészlet).
Pedro's dowry, section (kottarészlet).
A Pedro's Dowry hangneme már a kezdő hangok után világos. Egy kibomló dallam helyett egy disszonáns akkorddal indít, amit számos különálló hang és ütősök követnek. Elég szokatlan kezdés egy zenekari darabnak. Az egész darab különösen sokarcú, néhol egész agresszív, a legkülönbözőbb részek folyamatos egymásutániságával. Néhol nyugodt kamarazenének tűnik, máshol a zenekar fele disszonáns akkordokat játszik egy energikus dobszólam kíséretével. Az alábbi részlet egy nagyobb 4/4-es témát mutat be egy kíséret felett, amit aztán a semmiből előtörő akord követ a b.) ütemben. Ott már poliritmikus. A dob és a 2. fúvósszekció 4/4-ben folytatja, míg a csellók és az 1. fúvósszekció 12/8-ban. Zappa valószínűleg megjelölt egy vezérütemet az olvashatóság érdekében, de nem tudom, melyiket (az LSO kottái saját átiratok).
Envelopes, 1:38-2:22 (midi file)
Envelopes, 1:38-2:22 (kottarészlet).
Az Envelopes először egy évvel korábban, rockzenekari verzióban jelent meg. A két változat közti eltérések jelentősek. Csak hogy néhányat említsek: a rockzenekari verzió jóval gyorsabb: 2:25 a 4:04-gyel szemben. Másodszor: az első változatban sokkal több ellenpont szerepel, míg a nagyzenekari verzió inkább fókuszál a harmóniákra. A leírt részben ugyanakkor a zenekartól is egy háromszólamú ellenpont szerepel, ez a rockzenekari változatban a teljes darabon végigmegy. Végig atonális. A 9-11. ütem az 1-3. ütem anyagának variációja. A 15. és 16. ütem párhuzamos játékkal követi a kromatikus skálát, ami a 17. ütem ismétlődő témájához vezet.
Az Envelopes először 1977-ben jelenik meg a koncertprogramban. Abban a változatban szövege is volt, (ld. a Hammersmith Odeon lemezt) majd párhuzamosan három különböző irányban alakult tovább: volt a rockzenekari verzió 1982-ből, a zenekari verzió és egy változat fúvósötösre. Ez utóbbit Jonathan Bernard említi a "Frank Zappa crossover pieces" című cikkében. (...)
