A hatvanas években legalább lemezre vettek és kiadtak szokatlan és kísérleti zenét is. No és kik voltak azok a bölcs és lenyűgözően kreatív üzletemberek, akik ezt az Arany Korszakot lehetővé tették? A minden újért bolonduló fiatalok? Nem. Azok az öreg, szivart csócsáló fickók, akik meghallgatták a kazettát, és azt mondták: "Há nemt'om. Ki tudja, mi a szar ez? Mindegy, gyerünk, nyomassuk ki ezeknek! Ki tudhassa? Mer' én nem."

"Én nemtom"

A fiatal nagyokosok sokkal konzervatívabbak és veszélyesebbek, mint amilyenek az öregek valaha is voltak.

Hogy hogy kerültek be az Új Srácok? Néhányan úgy, hogy az apjuk Régi Srác volt. Mások meg egyszerűen bedolgozták magukat. Az a szivaros, vén hülye egy nap ezt mondta: "Ide figyelj, Sherman, én kipróbáltam, és egyszer csak eladtunk jó pár millió példányt. Még mindig fogalmam sincs, hogy mi a szar lehet ez, de még több ilyen kéne. Tanácsra van szükségünk. Vegyünk már föl egy ilyen nyavalyás hippit!"

Szóval felvettek egy nyavalyás hippit - olyan munkákra, mint kávéfelszolgálás, a levelek postázása. Meg hogy ott legyen, és nézzen úgy ki, mint aki benne van a buliban. Egy nap a vén hülye így szólt: "Ide figyelj, Sherman, én azt hiszem, megbízhatunk benne, úgy tűnik, benne van a mai buliban. Emeljük ki, tárgyaljon ő azokkal a ködben gitározó balfácánokkal. Ő megérti ezt a szart, ugyanolyan haja van."

Innen egyre följebb kerül a srác, végül az asztalra tett lábbal mondja: „Mr. Maxwell, ki kéne már rúgnia Shermant. És ...ja, az a banda?? Nem, nem kockáztathatjuk... nem igazán az, amire a kölykök vágynak - én már csak tudom, ugyanolyan hajam van."

A dolgok csak akkor mozdulhatnak előre, ha ezek a szarháziak visszamennek Oda, Ahonnan Jöttek.

(Az igazi Frank Zappa könyv szövegének javított változata, 120. old.)

* * *

...és az angol változat (mintha a TV-beszélgetés szerkesztett változata lenne):

"I Dunno"

One of the good things that happened in the sixties was that at least some music of an unusual or experimental nature got recorded and released. So, who were those wise, incredibly creative executives that made this Golden Era possible? Hip young guys with Perrier breath? No - they were old cigar-chomper guys who listened to the tapes and said, "I dunno. Who knows what the fuck it is? G'head - put it out there! Who knows? I dunno."

We were better off with that attitude than we are now. The 'bright young men' are far more conservative - and more dangerous than the old guys ever were.

So, how did The New Guys get in there? Some got in because their Dad was one of The Old Guys. Some of them actually worked their way in -- the guy with the cigar said one day: "Sherman, look, I took a chance -- it went out there -- next thing I know, we sold a few million units. I still don't know what the fuck this shit is, but we gotta do some more. I tell you, Sherm -- I need some advice! Why don't we get one of those hippie bastards in here?" So, they hire the hippie bastard - not to do anything 'big,' just carry the coffee; bring the mail; stand around and look happening. So one day the old guy says: "Sherman, listen - I think we can trust him; he looks like he's 'happening.' We'll make him an A&R man - let HIM talk to these stupid fuckers with the tambourine 'n incense. He understands this shit - he's got the same hair."

From there, he's moving up and up; next thing you know he's got HIS feet on the desk and he's saying, "Get rid of Sherman, Ms. Maxwell -- and -- oh, that 'new group'? We can't take a chance on them... it's just not what the kids really want -- I know -- I got the same hair."

Things will not improve until these cocksuckers move back to Mister Rogers' Neighborhood.

There is something to be said for an executive who is willing to take a chance on an idea, even if he doesn't like or understand it. The new guys don't have that spirit. They are forever looking over their shoulder.

(Remember when they used to have the same hair? All that shit they stuck up their nose made it fall out a couple of years ago.)