Fent egy lelkes gyakorolgató próbálja lekövetni a Greasy ritmusvilágát, bizony kiválóan - remek nézni is a zenét magát.
Ami persze rögtön fellelkesít minket hogy elővegyük az eredetit (Joe's Garage), és ismét csettintsünk Colaiuta colaiutizmusán:
Gyönyörűen játszik, hihetetlen gazdagon ÉÉÉS lazán. Pont a napokban csináltam magamnak a Joe's Garage-ból egy rövidített változatot: a szövegeket kivágtam, (szinte) csak a gitárszólós számok maradtak (a 72 percet céloztam meg, hogy ráférjen egy CD-re), és egy remek, feszes, izgalmas lemezt kaptam - telis tele Colaiutával.
Itt lent pedig még a Joe's Garage előtti időkből (1978) - a doboknál ugyan itt is Colaiuta, de a kíséret ritmusvilága még egyszerűbb (sajnos a hangminőség sem a legjobb):
És ha már ennél a számnál vagyunk, nézzük meg a 84-es humorverziót is:
