- Tinseltown Rebellion - (Berkeley Community Theater; 1980 december 5., late show; alatta a Black Napkins kísérete hallatszik.)
FZ.: Heló, üdvözlünk mindenkit a koncerten. Nem, a Cheepnis-t most nem fogjuk játszani - nem bizony - ezzel szemben most bugyikat, melltartókat és mindenféle apró női alsóneműket gyűjtünk. Egy paplant fogunk csinálni... komolyan, higgyétek el! Tehát, miről is van szó: lányok, aki közületek ruhában van, az kapja le a bugyit, ennyi az egész, értitek? Az se baj ha címkés... Mi van ezen? "Senki nem tökéletes". Így is van… Na ez meg mi? Ó! Nézzük meg mi van belül. Uhú, árulkodó nyomok… Oké, még, még… Bugyik, melltartók, csak küldjétek fel, semmi vész. Na mindegy, majd belejöttök. Akin nadrág van és bikinit hord a nadrág alatt, tépje el a szélén és húzza ki; akin olyan óriási régi randa pamutcucc van, menjen a vécébe és vegye le, oké?
Azt kell hogy mondjam, hölgyeim és uraim, hogy ettől a közönségtől eddig nem voltak túl kielégítőek a reakciók. Talán egy kicsit túl intellektuálisak vagytok. De itt van valami... ízléses, nagyon ízléses... lassan belejöttök. Ó, van itt még - ezt figyeld! - majdnem olyan, mintha elmennénk egy, hát, na mindegy. He-he-he. Emlékeztetnélek benneteket, hogy közvetlen versenyben vagytok Chicago-val, ahol az Egyesült Államok legnagyobb mennyiségű női alsóneműje gyűlt össze. Itt is van egy, nagggyon köszönöm. Chicago, ha még emlékeztek, volt az a város, ahol a nagyon híres Voodoo-Vajas Alsóneműt kaptuk… hehe… azt a bugyit ami miatt majdnem kitört Tommy Mars nyaka. Épp csak beleszippantott, és a feje eddig hátranyaklott, és csak annyit motyogott: "Jééézus!"
Szóval nem számít milyen állapotban van. Mi ez itt? "Twat Book", oké. Ha-ha, nagyon jó. Zeets, mit gondolsz? Neki már van ilyen… semmi baj, nem baj. Nos, a szórakoztatásotokról ma este a következők gondoskodnak: Ike Willis: gitár, ének, Tommy Mars: billentyűk és "Jééézus". Egy kicsit magatokat is szórakoztatni fogjátok, de ez ne nagyon zavarjon senkit. Steve Vai: gitár, ének és világoskék haj.
Ike: Ott van mégegy versenyző.
FZ.: Ó, még egy? Oké. Vinnie Colaiuta könyvecskén. Ez meg micsoda? "Szia Frank, nem..." mi ez?!? "A kalapom... Nem venéd fel a kalapomat..." "venéd"! Na ehhez szóljatok hozzá, ez egy főiskola, nem igaz? "nem VENÉD fel" - na mindegy. Arthur Barrow: basszusgitár, Bob Harris: billentyűk, magas énekhang és zöldségek, és, hölgyeim és uraim, a híres-neves Ray White: gitár és ének. Oké, kész vagytok?
egy-ké-há-négy...
