Csak tessék, úgyis tudom, már alig várják, hogy megkérdezhessék: "Ki az a Francesco Zappa?". Francesco Zappa egy milánói zenész volt a 18. század vége felé. A születési dátumának megjegyzésére senki nem vette a fáradságot, mindössze annyit tudunk, hogy 1763 és 1788 között élte virágkorát^1..

A Francesco Zappa album fülszövege - ford.: Wolf

Míg ő "virágkorát élte", Európát olyan új találmányok tartották lázas izgalomban, mint a gőzgép, a rizsporos paróka és Mócárt. Bár ezeknek semmiféle gyakorlati haszna nem volt, ez korántsem jelentette akadályát annak, hogy belőlük egyesek busás hasznot húzzanak.

Francescónak is meg kellett élnie valamiből. Tehetséges srác lévén jól játszott gordonkán. Azidőtájt is tudvalévő volt: a lényeg, hogy mi van a lábad között - így aztán Francesco tisztes alkalmazásban elfűrészelgetett, míg a grófék ebédeltek. Nem volt rossz állás, hogyha nem felejted el minden negyedórában emlékeztetni a grófot arra, hogy milyen csodálatra méltóan tökéletes emberi lény is ő, s megköszönni a megtisztelő kiváltságot, amelyet étkezéséhez asszisztálva érezhetsz. A végén talán még fizetni sem felejt el.

Ha az ember netán valami kis mellékest akart kicsikarni az öregfiúból, a legjobb, ha komponálással próbálkozott. Csak firkants le néhány friss, könnyed darabot, írd fel a grófék nevét NAGY betűkkel a kottára, majd játszd el, amikor sejthető, hogy őgrófsága dúskál az aranytallérokban. Francesco legelső munkáját (egy hat triószonátából álló darabot) a szicíliai Catanti grófnak dedikálta. Hősünk sose felejtette el a grófot, még akkor sem, amikor Itáliából Londonba (az akkori civilizált angol világ legközepebb közepébe) vándorolt.

Vette a hat jól bevált triót, és ÚJRAdedikálta őket egy gyanútlan ángélusnak (kétségtelenül újabb szép summát bezsebelve ezáltal), majd talált nekik egy kiadót. Miért ne kereshetnénk újabb delikvenseket újabb triók dedikálására? Aztán kiadjuk őket, és... hogy hangzana mondjuk egy lemezszerződés?

Míg Francesco legutolsó szerzői jogdíjának befutására várt, úgy gondolta, tanácsos volna egy biztos munkahelyet találni. Hamarosan nem másnál, mint a yorki hercegnél kap zenemesteri állást. A herceg étkezéseinek megzenésítése mellett Francesco vállalta a hercegi család tagjainak a zene gyönyörűségeire való okítását. Nem egy rossz élet, végül is.

Ebben a pozícióban szinte természetes, hogy Francesco szert tett bizonyos 18. századi elismertségre. Egészen az amerikai partokig eljutó hírneve európai turnék lehetőségét nyitotta meg előtte. Egy németországi utazás még jó visszajelzést is kapott: "Francesco Zappa... gyönyörű hangszínével és előadásmódjával bájolta el a közönséget."² Hogy vajon Francesco volt-e az első előadó, aki női művésznévvel keltette fel az érdeklődést, azt a jövő történészeinek feladata lesz eldönteni.

Ebben az időben lehetett, hogy Francesco François-nak kezdte hívni magát. "François" Zappa végül Hágában telepedett le, ahol alkalmanként még játszott a gordonkáján.

Nemzetközi hírnevének köszönhetően nyilván nem jelentett számára nehézséget, hogy jó benyomást tegyen a helybéli zenészekre, és találjon néhány édes, fiatal tanítványt. Itt, a békés Hollandiában jegyezte fel utoljára a Történelem Francesco Zappát, a klasszikus zenészt.

Ahogy születésnapja, úgy Francesco halálának időpontja is feledésbe merült. A híresztelések, melyek szerint Amerikába ment egy csónakon, gordonkáját evezőnek használva, avagy hogy Londonban csinálta meg a szerencséjét az első gőzgép hajtotta gin-tonik készítő berendezés feltalálójaként, nyilvánvalóan hamisnak tekinthetőek.

A 19. és a 20. század során az emberiség tovább kutatta a lehetséges Mócárt alkalmazásokat, így egyre kisebb szükség volt az olyan zeneszerzőkre, mint szegény Francesco. Zenéje szép lassan elfoglalta a maga polcát, megkapta a maga indexét valamelyik poros könyvtár poros étkezési zenéknek szentelt nagy, poros katalógusában. Egy említés egy enciklopédiában emitt, egy címszó egy zenei lexikonban amott: ez volt az össz píár, amit Francesco Zappa a hosszú évszázadokon keresztül kapott.

"DE VÁRJUNK CSAK!!", hallom máris a kérdést, "valami lemezfelvételről nem volt szó?"

Való igaz, tényleg mondtam ilyesmit. Mivel a 18. századi lemezkiadók szörnyű technológiai problémákkal küszködtek, Francesco bemutatkozó albumának megjelenését el kellett halasztani addig, amíg az első gőzfonográf összes hibáját ki nem küszöbölik. Később viszont, a széntüzelésű kazetták divatba jöttével a projektet - teljesen elfelejtették.

Aztán, még 1984-ben, egy érdekes dolog történt. Ekkor alapította meg Frank Zappa az UGATÓ TÖK DIGITÁLIS ELBŰVÖLÉSÜGYI TÁRSULÁSt, az első zenei együttest, amelynek célja a kora 21. századi előadói gyakorlat megőrzése volt.

Az UTDET igazgatójaként Frank tisztában volt a teljesítetlen 18. századi lemezfelvételi szerződések valós értékével, és felfogta a Francesco Zappa-művek rögzítésének fontosságát. A zene fent említett poros könyvtárakból ³ való megmenekítése, majd annak a Társulás hangszeres lehetőségeihez való igazítása után a Társulás rögzítette a műveket kedvenc termükben, az Ezermester Süti-Kutató Konyhában.

Íme, itt van hát. Ennyi idő után: FRANCESCO ZAPPA BEMUTATKOZÓ ALBUMA. Élvezze ön is ebédje mellett, avagy egyszerűen csak hallgasson bele a következő alkalommal, amikor ellenállhatatlan vágyat érez rizsporos paróka viselésére.

Francesco Zappa - Opus 1, No.4, 2Nd Movement Allegro:

A felvétel tartalmazza a hat triót, amelyet Francesco Catanti grófnak és a gyanútlan ángélusnak dedikált, valamint néhányat egy későbbi ciklusból, amelyet egy bizonyos "Charles Herceg"-nek dedikált. Egyéb kérdés? Mondjuk az, hogy "Mivel jelentkezik újra az UGATÓ TÖK DIGITÁLIS ELBŰVÖLÉSÜGYI TÁRSULÁS?"

Nos, ezt nehéz megmondani. A társulás már rögzített néhányat Frank Zappa saját darabjaiból⁴, és úgy tűnik, még egy rakás Zappa vár a maga sorára. Többek közt Domenico Zappa, a 16. századi bécsi Zink-játékos, vagy Simeone Zappa atya, ugyanezen század bolognai zeneelmélet-tanára⁵, vagy Guido Zappa, a matematikus, vagy Paolo Zappa, egy lepráról szóló könyv szerzője ("TISZTÁTALAN! TISZTÁTALAN!"), vagy Anita Zappa, a költőnő. Talán még arra is találunk megoldást, hogy kiszabadítsuk Francesco Zappa néhány szimfóniáját Európa tényleg nagyon poros könyvtáraiból. De ne aggódjanak, valamit csinálunk.

David Ocker
Segédrendező
UGATÓ TÖK
DIGITÁLIS ELBŰVÖLÉSÜGYI TÁRSULÁS

- fordította: Wolf -

Francesco Zappa zenéje az University of California (Berkeley) Zenei Könyvtárából származik. Külön köszönet Michael Keller könyvtárosnak.

1 Guido Salvetti, THE NEW GROVE DICTIONARY OF MUSIC & MUSICIANS; Stanley Sadie, ed., Washington D. C., MacMillan, 1980, vol. 20, p644
2 Edmund S. J. van de Straeten, HISTORY OF THE VIOLONCELLO, London, William Reeves, 1915, p169
3 Az ezen a lemezen szereplő zenét nagyon sokáig az University of California Bancroft Könyvtárában tárolták, majd a Kongresszusi Könyvtárban, Washington D. C. Külön köszönet Jim Lee-nek, aki RISM-mel segített minket a helyes irányba, illetve Gillian Andersonnak és Carol Armbusternek a Kongresszusi Könyvtárban.
4 THE PERFECT STRANGER, Boulez Conducts Zappa, Angel Records, 1984/BarkingPumpkin Records, 1992
5 Rob. Either, QUELLEN-LEXICON der MUSIKER und MUSIKGELEHRTEN, New York, Musurgia, 1898.