Kötelező olvasmány

- A hátsó sorból - Ruth on Roxy
- Zappa: Egy interjú - jó, 1973
- ROCK - és más négybetűsek 1968
- Road Tapes #2 - by Milán  << 
- Terry Bozzio & Borlai - videó
- Műszál Bob / Szomorú Jane
- Zappa idézetek - megmond.

Zappa Stream Radio

Creative Commons Licenc

Hozzászólások

Címkék

100%zappa (12) 1950-es (3) 1963 (2) 1964 (1) 1966 (3) 1967 (7) 1968 (3) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (1) 1973 (1) 1974 (1) 1975 (3) 1977 (1) 1978 (4) 1980 (1) 1981 (2) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (1) 1986 (3) 1987 (1) 1988 (1) 1989 (2) 1990 (4) 1991 (5) 1992 (2) 1993 (1) 1994 (5) 1995 (1) 1996 (1) 1997 (2) 1998 (1) 2000 (1) 2004 (2) 2005 (3) 2006 (10) 2007 (8) 2008 (2) 2009 (4) 200 motels (25) 2010 (20) 2011 (45) 2012 (19) 2012 újrakiadás (4) 2013 (31) 2014 (19) 2015 (13) 2016 (16) 2017 (5) 4xmix (3) 60as évek (22) 70es évek (37) 80as évek (24) 90es évek (4) aaafnraa (1) after crying (7) ahmet (12) ajánló (7) állat (10) Anaïs Mitchell (4) anekdota (43) animáció (14) audiofil (3) autogram (4) a zenéről (84) bakelit (16) baltimore (2) bármimás (1) betegség (7) bulvár (40) cd (21) cenzúra (13) dalfordítás (313) dezinfó (16) dili (72) díszkiadványok (9) diva zappa (6) dob (21) dramatika (31) dvd (6) dweezil (33) dzsessz (17) ed palermo (13) életrajz (20) english articles (15) étel ital (18) évforduló (33) e don quijote (6) film (28) főhajtás (29) fotó (11) francia (3) fülszöveg (40) FZ-kampány 2016 (2) fzDVD (6) fzfilm (13) fzfotók (46) fzinhungary (3) fzkarikatúra (24) FZkönyv (11) fzrajzok (7) fz 70 (34) fz dokumentumműsor (34) fz feldolgozás (197) gail zappa (25) gitár (5) gitárlemezek (4) gitárszólók (45) grammy díj (7) grande mothers (22) gyász (20) gyűjtőoldal (13) halloween (20) hamburger (3) hangmérnök (9) hangszer (3) hatások (26) hiperkarma (7) honlapfejlesztés (19) honlapok (20) hungarikumok (94) igazi fzkönyv (7) improvizáció (20) interjú (17) irodalom (5) joes sorozat (5) kábszer (12) kalóz (81) képregény (1) képzőművészet (19) kiadatlan (22) klasszikus zene (80) koncertvideók (20) konfliktus (15) könyv (39) kották (22) lemezipar (7) letöltések (70) magyarember (18) magyarzenész (73) magyar sajtó (46) mások zappáról (71) midi (4) moon zappa (10) nemzappa (80) nemzappadal (44) oktatás (4) online zene (199) orosz (2) párhuzam (36) pink floyd (73) politika (52) pop (5) popkult (95) posztumusz kiadványok (41) próba (7) promóanyagok (33) rádió (5) raktár (2) rejtvény (2) rendezvény (2) road tapes (3) rockzene (48) Roxy (8) sajátcikk (20) sajátinterjú (4) sajtó (32) sdb (43) sorlemezek (99) synclavier (16) syrius (3) szövegelés (46) tab (5) tánc (4) teljes koncertek (13) tervek (1) tévé (36) the band from utopia (7) turné60as évek (20) turné70 (3) turné70 71 (30) turné72 (14) turné73 (41) turné74 (19) turné75 (3) turné75 76 (16) turné76 77 (8) turné77 78 (11) turné78 79 (13) turné80 (19) turné81 82 (17) turné84 (15) turné88 (32) új kiadvány (29) utazás (3) válogatáslemez (3) vasfüggöny (18) véleményezés (68) ycdtosa (9) yellow shark (14) youtube (18) zappanale (15) zappa budapesten (12) zappa család (32) zappa day (2) zappa emlékzenekar (17) zappa family trust (19) zappa interjúk (90) zappa plays zappa (64) zappa szövegek (45) zene (1) zenészinterjúk (75) zenésztársak (109) zz későbi cuccok (8) Címkefelhő

Absolutely Free

2010.10.01. 00:20 mB

A második nagylemez a bonyolult hangszereléssel, a politikai és társadalmi szatírával a Freak Out! hagyományait folytatja.

Nagyobb hangsúly került az összefüggő tételekre, az eredeti bakelit mindkét oldalán egy-egy mini-szvit volt; ezen hallható az ikonikus "Brown Shoes Don't Make It".

[1967. június 26.; The Mothers Of Invention, LP, Verve V/V6-5013, Information INK<< nr. 2.]


Absolutely Free Libretto (FZ) | Absolutely Free promóanyagok (Cal Schenkel, 1967)


Az album dalai (minden szám Frank Zappa szerzeménye):FZkovetkezo.jpgFZelozo.jpg

Suite No. 1: "Absolutely Free"
(1st in a Series of Underground Oratorios)

1. Plastic People - 3:42
2. The Duke of Prunes - 2:13
3. Amnesia Vivace - 1:01
4. The Duke Regains His Chops - 1:52
5. Call Any Vegetable - 2:15
6. Invocation and Ritual Dance of the Young Pumpkin - 7:00
7. Soft-Sell Conclusion - 1:40

8. Big Leg Emma - 2:31 (új szám az 1995-ös CD-kiadáson);
9. Why Don'tcha Do Me Right? - 2:37 (új szám az 1995-ös CD-kiadáson);

Suite No. 2: "The M.O.I. American Pageant"
(2nd in a Series of Underground Oratorios)

10. America Drinks - 1:52
11. Status Back Baby - 2:54
12. Uncle Bernie's Farm - 2:10
13. Son of Suzy Creamcheese - 1:34
14. Brown Shoes Don't Make It - 7:30
15. America Drinks and Goes Home - 2:46


A CD-kiadáson az első és második rész közé került a Mothers egyik kislemeze. A "Big Leg Emma" és a "Why Don'tcha Do Me Right?" tudatos próbálkozás volt, hogy idióta tizenéveseknek tetsző idióta dalokat írjanak.

Ray Collins Necessity Is… című könyvében azt írta, hogy a klasszikus Mothers-albumok közül az Absolutely Free a kedvence.


Közreműködők

  • Frank Zappa – gitár, ének, karmester
  • Ray Collins – ének, csörgődob
  • Roy Estrada – basszusgitár, ének
  • Jimmy Carl Black – dob, ütőhangszerek, ének
  • Bunk Gardner – fafúvósok
  • Don Preston – billentyűs hangszerek
  • Billy Mundi – dob, ütőhangszerek
     
  • Jim Getzoff - hegedű (Brown Shoes Don't Make It)
  • Marshall Sosson - hegedű (Brown Shoes Don't Make It)
  • Alvin Dinkin - mélyhegedű (Brown Shoes Don't Make It)
  • Armand Kaproff - cselló (Brown Shoes Don't Make It)
  • Don Ellis - trombita (Brown Shoes Don't Make It)
  • John Rotella - kontrabasszus klarinét (Brown Shoes Don't Make It)
  • Lisa Cohen - Suzy Creamcheese
     
  • Don Ellis – trombita ("Brown Shoes Don't Make It")
  • Jim Fielder – gitár, zongora
  • John Rotella – ütőhangszerek
  • Pamela Zarubica – ének
  • Herb Cohen
  • Lisa Cohen
  • Kurt Retar
  • Terry Gilliam – hangeffektek

Produkció

  • Ami Hadani – hangmérnök
  • Val Valentine – vezető hangmérnök
  • David Greene – újrakeverés
  • Dobronyi Ferenc – CD borító
  • Cal Schenkel – borító
  • Alice Ochs – borítókép, illusztáció
  • Jerry Deiter – fényképek
  • Frank Zappa – borító, kollázsok, esszé, művészeti vezető, producer
  • Tom Wilson – producer

A borítóról:

Ray Collins: Ez a kedvenc Mothers albumom, az Absolutely Free. Mondtam is Franknek, hogy én hoztam a szöveget [a Duke of Prune-hoz], és ha nem is pénzzel, de a lemezen egy utalással rendezni lehetne ezt. Olyat nem mondtam hogy „ne fizess”. Ő erre visszakérdezett: „Mit szeretnél látni a borítón? Az lesz rajta.” Pár nap múlva mondtam hogy elég az hogy „Prune: Ray Collins”. Azt ő írta hozzá hogy „3. oldal”, azt ő találta ki. [a borítón most az olvasható hogy `side 3 PRUNE: Ray Collins'.] - arf.ru; bővebben itt: Duke of Prunes.

3 komment

Címkék: 60as évek sorlemezek

A bejegyzés trackback címe:

http://frankzappa.blog.hu/api/trackback/id/tr322340457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.01.08. 10:52:17

Kiváló lemez! Sajnos „rossz helyen” van, a debütáló és a híres-vicces között, így mintha kevesebb szó esne róla. Alig-alig hallgattam eddig – ennek mondjuk egyik oka hogy folyton nagyon drága a lemezboltban (4-5000), és nekem csak (hivatalos) kazettán van meg, ami most már macerás.

SZÉPEN SZÓL

Az első felfedezés, hogy jó hallgatni, szép, kiegyensúlyozott a hangkép, a hangszerek szépen elkülönülnek. Ami egy különleges ízt ad a lemeznek, hogy szinte minden számban folyamatosan kíséri (a hagyományosabb és a rendhagyóbb dalokat egyaránt) egy klarinét (vagy oboa? fagott? mindenesetre Bunk Gardner). Részint nagyon jellegzetes hangulatot biztosít, részint egységességet a lemeznek.

KEREK

A borítón olvasható sok egyperces szám ellenére nagyobbívű darabok vannak a lemezen. Részint az egy-egy oldal is egy-egy „oratórium” (oké, ezek mint egységek nem feltétlenül érződnek olyan erősen), de a lényeg, hogy a rövid számok valójában nagyobb darabok részei, szólói vagy más alkatrészei.

IKONIKUS

…és mivel az egyes számok összefüggnek, remek nagy klasszikusokat adnak ki: Call Any Vegetable, Duke of Prunes, Plastic People, Brown Shoes Don’t Make It… Közben kis zenei előre- és hátrautalások (America Drinks) – de ami szintén átjárja a lemezt és az egységesség további erősítése mellett erőt és folyamatosan előre-görgő lendületet biztosít, az az

ÉLŐ HANGULAT, A KONCERTSZERŰSÉG

Nagyon érződik hogy jól összepróbált csapat jól összepróbált számait halljuk, és még valami: pár nagy, remek, hosszú szólót! A Ritual Dance of the Young Pumpkin valójában a Call Any Vegetable szólója, ráadásul kettőzve, azaz egy fúvósimprivizáció mellett halljuk a gitárt, miközben (a korból nekem szokatlanul) izgalmas, gazdag dobkíséret megy alatta. Remek!

KONKLÚZIÓ

Nem győzöm korholni magam hogy ennyire keveset hallgattam ezt a lemezt – a fő benyomásom, hogy nem egy „kezdő csapat vicces és bájos próbálkozása” ami benyomásként megmarad (mint mondjuk a Freak Out! esetében, néha a We’re Only is ilyen nekem), hanem valódi ZENÉt hallok, gazdagon, változatosan, izgalmas, sokrétegű hangszerelésben, eleven, sodró lendülettel…

És naná hogy vicces is.

Rátosi Milán · http://benwayrecords.blog.hu/ 2012.01.08. 12:20:21

Szerintem jobb, mint a We're Only... lemez, pedig az is zseniális. Részint a rengeteg fúvós miatt, ami ennek a zenének nagyon jól áll, részint az egységessége miatt. Az egy évvel későbbi album a Hendrix paródia környékén kezd leülni (annyira nem vészes a helyzet), itt viszont az album vége pont annyira jó, mint az eleje, vagy a közepe. A Brown Shoes Don't Make It pedig abszolút emblematikus számomra. Koncepcionálisan pedig szintén érdekes. A lemez két oldala, két "Underground Oratórium." Az első az Absolutely Free, a második az American Pageant címet viseli. A második oldal (a bakeliten legalábbis, hogy maradjunk az eredeti megjelenésnél) lényegében bemutatja azt, amit az első oldal tökéletesen nevetségessé tesz, a látszólag teljesen elvont/elvonatkoztatott cinizmussal (Call Any Vegetable), szépen össze van ez rakva, ki van gondolva.

Rátosi Milán · http://benwayrecords.blog.hu/ 2012.01.09. 13:01:52

Persze megint sikerült leírnom, ami megtalálható az oldal tetején, de én azt ilyenkor figyelem. Viszont legalább elővettem a cdmet és meghallgattam az albumot elejétől a végéig.