Kötelező olvasmány

- A hátsó sorból - Ruth on Roxy
- Zappa: Egy interjú - jó, 1973
- ROCK - és más négybetűsek 1968
- Road Tapes #2 - by Milán  << 
- Terry Bozzio & Borlai - videó
- Műszál Bob / Szomorú Jane
- Zappa idézetek - megmond.

Zappa Stream Radio

Creative Commons Licenc

Hozzászólások

Címkék

100%zappa (12) 1950-es (3) 1963 (2) 1964 (1) 1966 (3) 1967 (6) 1968 (3) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (1) 1973 (1) 1974 (1) 1975 (3) 1977 (1) 1978 (4) 1981 (2) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (1) 1986 (3) 1987 (1) 1988 (1) 1989 (2) 1990 (4) 1991 (5) 1992 (2) 1993 (1) 1994 (4) 1995 (1) 1996 (1) 1997 (2) 1998 (1) 2000 (1) 2004 (2) 2005 (3) 2006 (10) 2007 (8) 2008 (2) 2009 (4) 200 motels (25) 2010 (20) 2011 (45) 2012 (19) 2012 újrakiadás (4) 2013 (31) 2014 (18) 2015 (13) 2016 (16) 2017 (2) 4xmix (3) 60as évek (21) 70es évek (37) 80as évek (24) 90es évek (4) aaafnraa (1) after crying (7) ahmet (12) ajánló (7) állat (10) Anaïs Mitchell (4) anekdota (43) animáció (14) audiofil (3) autogram (4) a zenéről (84) bakelit (15) baltimore (2) bármimás (1) betegség (7) bulvár (40) cd (21) cenzúra (13) dalfordítás (313) dezinfó (15) dili (71) díszkiadványok (8) diva zappa (6) dob (19) dramatika (31) dvd (6) dweezil (32) dzsessz (16) ed palermo (13) életrajz (20) english articles (15) étel ital (18) évforduló (33) e don quijote (6) film (28) főhajtás (28) fotó (11) francia (3) fülszöveg (40) FZ-kampány 2016 (2) fzDVD (6) fzfilm (13) fzfotók (46) fzinhungary (3) fzkarikatúra (24) FZkönyv (11) fzrajzok (7) fz 70 (34) fz dokumentumműsor (33) fz feldolgozás (196) gail zappa (25) gitár (5) gitárlemezek (4) gitárszólók (44) grammy díj (7) grande mothers (22) gyász (20) gyűjtőoldal (13) halloween (20) hamburger (3) hangmérnök (9) hangszer (3) hatások (26) hiperkarma (7) honlapfejlesztés (19) honlapok (20) hungarikumok (93) igazi fzkönyv (7) improvizáció (19) interjú (17) irodalom (5) joes sorozat (5) kábszer (12) kalóz (81) képregény (1) képzőművészet (19) kiadatlan (20) klasszikus zene (78) koncertvideók (20) konfliktus (15) könyv (37) kották (22) lemezipar (7) letöltések (70) magyarember (18) magyarzenész (73) magyar sajtó (46) mások zappáról (70) midi (4) moon zappa (10) nemzappa (79) nemzappadal (44) oktatás (4) online zene (199) orosz (2) párhuzam (36) pink floyd (73) politika (52) pop (5) popkult (95) posztumusz kiadványok (41) próba (6) promóanyagok (33) rádió (4) raktár (2) rejtvény (2) rendezvény (2) road tapes (3) rockzene (48) Roxy (8) sajátcikk (20) sajátinterjú (4) sajtó (32) sdb (43) sorlemezek (98) synclavier (16) syrius (3) szövegelés (46) tab (5) tánc (4) teljes koncertek (13) tervek (1) tévé (36) the band from utopia (7) turné60as évek (20) turné70 (3) turné70 71 (30) turné72 (13) turné73 (41) turné74 (19) turné75 (3) turné75 76 (16) turné76 77 (8) turné77 78 (11) turné78 79 (13) turné80 (19) turné81 82 (17) turné84 (15) turné88 (32) új kiadvány (29) utazás (3) válogatáslemez (3) vasfüggöny (18) véleményezés (68) ycdtosa (9) yellow shark (13) youtube (18) zappanale (15) zappa budapesten (12) zappa család (31) zappa day (2) zappa emlékzenekar (17) zappa family trust (19) zappa interjúk (88) zappa plays zappa (63) zappa szövegek (45) zene (1) zenészinterjúk (74) zenésztársak (107) zz későbi cuccok (8) Címkefelhő

Zappa In New York

2010.10.01. 00:40 mB

Zappa 1976 decemberében a New York-i Palladiumban tartott koncertsorozaton rögzített koncertalbuma, az élő felvételek kismértékű utólagos korrekciójával.
A lemezen a 76-os őszi turné alapcsapata (ld: Philly '76!) a Saturday Night Live fúvósszekciójával és Ruth Underwood ütőssel egészült ki.

[1978. március 13. | Zappa, 2LP, DiscReet 2D 2290 | >>Information INK | nr.23.]


Lásd a Läther albumot!
a teljes koncertsorozat, mind a 4 koncert meghallgatható itt!


A lemez számai:FZkovetkezo.jpgFZelozo.jpg

CD változat:
Minden szám szerzője Frank Zappa.

Első lemez

  1. Titties & Beer7:36
  2. Cruisin' for Burgers – 9:12
  3. I Promise Not to Come in Your Mouth – 3:32
  4. Punky's Whips – 10:51
  5. Honey, Don't You Want A Man Like Me? – 4:12
  6. The Illinois Enema Bandit – 12:41

Második lemez

  1. I'm the Slime – 4:24
  2. Pound for a Brown – 3:41
  3. Manx Needs Women – 1:51
  4. The Black Page Drum Solo/Black Page #1 – 3:50
  5. Big Leg Emma – 2:17
  6. Sofa – 2:56
  7. Black Page #2 – 5:36
  8. The Torture Never Stops – 12:35
  9. The Purple Lagoon/Approximate – 16:40

LP változat:

Első oldal

1. Titties & Beer – 5:39
2. I Promise Not to Come in Your Mouth – 2:50
3. Big Leg Emma – 2:17

Második oldal

1. Sofa" – 3:15
2. Manx Needs Women – 1:40
3. The Black Page Drum Solo/Black Page #1 – 4:06
4. Black Page #2 – 5:31

Harmadik oldal

1. Honey, Don't You Want a Man Like Me? – 4:15
2. The Illinois Enema Bandit – 12:31

Negyedik oldal

1. The Purple Lagoon – 16:57

 


A lemezről:

A zenekar magja a viszonylag szikárabb felállású 76 őszi csapat (lásd: Philly ’76), a Terry Bozzio és Patrick O’Hearn alkotta kiváló ritmusszekcióval, Ray White karakteres, bluesos énekével, és Eddie Jobson billentyű- és hegedűjátékával.

Az In New York lemez savát-borsát ugyanakkor a csapat kibővítése adta: csatlakozott hozzájuk a Saturday Night Live fúvósszekciója, köztük Lou Marini és Tom Malone, de a Brecker Brothers duó is. Régi ismerősként ismét felbukkant Ruth Underwood ütős, aki 1974 óta nem játszott Zappánál; a "Punky's Whips" és az "The Illinois Enema Bandit" narrátoraként pedig Don Pardo, neves rádió- s tévébemondó mutatkozott be, aki az I’m The Slime egy belső versszakát "énekelte" is (erről Zappa története itt! - ugyanerről Don Pardo itt mesél).

(A koncertet megelőzte egy fellépés a Saturday Night Live műsorban ’76 novemberében, ahol ugyanez a felállás eljátszotta a "Peaches", a "Purple Lagoon" és az "I'm The Slime" című számokat, az utóbbiban ugyancsak Don Pardo közreműködésével.)

Ezen a lemezen játszik először (ha csak a stúdióutómunkálatokban is) Ed Mann ütős; a "stafétát" Ruth Underwood adja át neki, akitől még 77 tavaszán is segítséget tudott kérni problémás kérdésekben.


A zenészek

  • Frank Zappa – karmester, szólógitár, ének
  • Ray White – ritmusgitár, ének
  • Eddie Jobson – billentyűs hangszerek, hegedű, vokál
  • Patrick O'Hearn – basszusgitár, vokál
  • Terry Bozzio – dobok, ének
  • Ruth Underwood – ütőhangszerek, szintetizátorok és "emberileg lehetetlen stúdió-utómunkálatok" (vendégként)
     
  • Don Pardo – narráció (wiki);
  • Dave Samuels – timpani, vibrafon
  • Randy Brecker – trombita
  • Mike Brecker – tenorszaxofon, fuvola
  • Lou Marini – altszaxofon, fuvola
  • Ronnie Cuber – baritonszaxofon, klarinét
  • Tom Malone – harsona, trombita, pikoló
     
  • John Bergamo – ütőhangszerek (stúdió)
  • Ed Mann – ütőhangszerek (stúdió)
  • Lou Anne Neill – ozmotikus hárfa rájátszás

Megjegyzések, kulturális utalások

  • A "Titties & Beer"-ben utalások hangzanak el "Milhouse Nixonra" és "Agnewra", mint olyanokra akiknek az ördög elvitte a lelkét.
  • A The Illinois Enema Bandit valós tényeken alapszik, Michael H. Kenyon történetét meséli el – szabadon.
  • A "Manx Needs Women" című instrumentális szám címe utalás egy 1967-es sci-fire: Mars Needs Women, illetve az Isle of Man sziget lakóira, akiket "Manx"-nek hívnak.
  • A "The Black Page" című ütősdarabot Zappa Terry Bozzio dobosnak írta, a rendkívül összetett ritmikájú darab azóta is nagy kihívás a dobosoknak. Zappa elmondása szerint a címét a kottalapot szinte elfeketítő hangjegymennyiségről kapta. A kotta itt megnézhető.
  • A lemez borítóján látható fotót (parkolók, felülnézetből) az akkor 6 éves Dweezil Zappa készítette a World Trade Center (akkor még álló) épületéből (ez a fülszövegből is kiderül, illetve Dweezil elmeséléséből is: ZPZ, Bécs, 2008). A koncertfotókat Gail Zappa készítette.

3 komment

Címkék: 70es évek sorlemezek

A bejegyzés trackback címe:

http://frankzappa.blog.hu/api/trackback/id/tr592385087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.04.11. 13:53:19

Egyet mondjon meg valaki: meléyik is a black Page 1, és melyik a kettő?

1.) elvileg a sima dobszólónak kellene lennie az 1.-nek, de a.) egyrészt ezt is vagy 3-an játsszák, tehát nem szóló, másrészt b.) ennek a második felében lép be a marimba, és játssza a darab dallamát, és ugye Zappa szerint ez lenne a Nr. 1 - de akkor a "csak dobszóló" előtte micsoda?
2.) a 2. rész aztán külön track, viszonyt nem sokban különbözik az 1. rész második felétől, csak annyiban hogy jóval vastagabb a hangszerelés, és a basszus 4/4-et puttyog alá.
3.) az külön érdekes, hogy a darabnak önmagában is az a szerkezete, hogy a felétől ismétlés van, azaz a fő struktúrát kétszer játsszák le egymás után. Ilyeténformán ezen a lemezen a Black Page hatszor (!) hallható... (Most nem beszélve az eredeti koncertről, ahol valami melléütés miatt a #2-t újrajátszották).

:-)

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.04.14. 23:26:46

El-elmarad ez a lemez néha a folytonos hallgatástól - vagy mert nincs már kedvem a Titties & Beer-hez, vagy mert valamiért nem ez a szóló-világ ami nekem igazán fekszik, vagy a szerkesztés (apró) kérdései miatt. Csiináltam ebből is egy szűkített változatot a nagy kedvencekkel: Cruising for Burgers, Purple Lagoon, stb.

Aztán mikor mégis meghallgatom, akkor kiderül hogy remekül működik: jó húzása van, mégis nevetek rajta, van benne erő és svung - furcsamód a szólók nekem tényleg nem olyan emlékezetesek. Na de a Cruising ereje, a Purple /Approxoimate szembemenetelése, Bozzio (nekem itt is túl halkra vett) ütése-dörzsölése-pörgetései... Marad ami volt: klasszikus egy régi időből.

Rátosi Milán · http://benwayrecords.blog.hu/ 2012.04.15. 19:37:51

@mB: Nálam a playlistben The Black Page Drum Solo/The Black Page #1 címen szerepel. A #2 hangszerelése dúsabb, ez jelenti a valódi különbséget a két változat között. A #2 az egész zenekart megmozgatja. Biztos, hogy egyik a három, de mondjuk öt kedvenc Zappa nótámnak.
Szeretem ezt az albumot, jó csapat, jól szól, jó nóták. Bozzio pacsirtáskodására találták fel a forward gombot, engem személy szerint idegesít a hangja. Sosem hallgatom ezeket a nótákat. A 4:25re állított ébresztő pedig most megakadályoz a részletes véleményezésben. A Cruising For Burgers maga a zenei rétegzettség. Viszont egyetlen gitárszólót sem tudok felidézni. Túl vastagon és egyáltalán nem karakteresen szólal meg Zappa gitárja.