Kötelező olvasmány

- A hátsó sorból - Ruth on Roxy
- Zappa: Egy interjú - jó, 1973
- ROCK - és más négybetűsek 1968
- Road Tapes #2 - by Milán  << 
- Terry Bozzio & Borlai - videó
- Műszál Bob / Szomorú Jane
- Zappa idézetek - megmond.

Zappa Stream Radio

Creative Commons Licenc

Hozzászólások

Címkék

100%zappa (12) 1950-es (3) 1963 (2) 1964 (1) 1966 (3) 1967 (7) 1968 (3) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (1) 1973 (1) 1974 (1) 1975 (3) 1977 (1) 1978 (4) 1981 (2) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (1) 1986 (3) 1987 (1) 1988 (1) 1989 (2) 1990 (4) 1991 (5) 1992 (2) 1993 (1) 1994 (4) 1995 (1) 1996 (1) 1997 (2) 1998 (1) 2000 (1) 2004 (2) 2005 (3) 2006 (10) 2007 (8) 2008 (2) 2009 (4) 200 motels (25) 2010 (20) 2011 (45) 2012 (19) 2012 újrakiadás (4) 2013 (31) 2014 (18) 2015 (13) 2016 (16) 2017 (4) 4xmix (3) 60as évek (22) 70es évek (37) 80as évek (24) 90es évek (4) aaafnraa (1) after crying (7) ahmet (12) ajánló (7) állat (10) Anaïs Mitchell (4) anekdota (43) animáció (14) audiofil (3) autogram (4) a zenéről (84) bakelit (15) baltimore (2) bármimás (1) betegség (7) bulvár (40) cd (21) cenzúra (13) dalfordítás (313) dezinfó (16) dili (71) díszkiadványok (8) diva zappa (6) dob (20) dramatika (31) dvd (6) dweezil (32) dzsessz (16) ed palermo (13) életrajz (20) english articles (15) étel ital (18) évforduló (33) e don quijote (6) film (28) főhajtás (29) fotó (11) francia (3) fülszöveg (40) FZ-kampány 2016 (2) fzDVD (6) fzfilm (13) fzfotók (46) fzinhungary (3) fzkarikatúra (24) FZkönyv (11) fzrajzok (7) fz 70 (34) fz dokumentumműsor (33) fz feldolgozás (196) gail zappa (25) gitár (5) gitárlemezek (4) gitárszólók (45) grammy díj (7) grande mothers (22) gyász (20) gyűjtőoldal (13) halloween (20) hamburger (3) hangmérnök (9) hangszer (3) hatások (26) hiperkarma (7) honlapfejlesztés (19) honlapok (20) hungarikumok (94) igazi fzkönyv (7) improvizáció (20) interjú (17) irodalom (5) joes sorozat (5) kábszer (12) kalóz (81) képregény (1) képzőművészet (19) kiadatlan (21) klasszikus zene (79) koncertvideók (20) konfliktus (15) könyv (38) kották (22) lemezipar (7) letöltések (70) magyarember (18) magyarzenész (73) magyar sajtó (46) mások zappáról (70) midi (4) moon zappa (10) nemzappa (79) nemzappadal (44) oktatás (4) online zene (199) orosz (2) párhuzam (36) pink floyd (73) politika (52) pop (5) popkult (95) posztumusz kiadványok (41) próba (6) promóanyagok (33) rádió (4) raktár (2) rejtvény (2) rendezvény (2) road tapes (3) rockzene (48) Roxy (8) sajátcikk (20) sajátinterjú (4) sajtó (32) sdb (43) sorlemezek (98) synclavier (16) syrius (3) szövegelés (46) tab (5) tánc (4) teljes koncertek (13) tervek (1) tévé (36) the band from utopia (7) turné60as évek (20) turné70 (3) turné70 71 (30) turné72 (13) turné73 (41) turné74 (19) turné75 (3) turné75 76 (16) turné76 77 (8) turné77 78 (11) turné78 79 (13) turné80 (19) turné81 82 (17) turné84 (15) turné88 (32) új kiadvány (29) utazás (3) válogatáslemez (3) vasfüggöny (18) véleményezés (68) ycdtosa (9) yellow shark (14) youtube (18) zappanale (15) zappa budapesten (12) zappa család (31) zappa day (2) zappa emlékzenekar (17) zappa family trust (19) zappa interjúk (89) zappa plays zappa (63) zappa szövegek (45) zene (1) zenészinterjúk (75) zenésztársak (108) zz későbi cuccok (8) Címkefelhő

You Can't Do That On Stage Anymore Vol. 4

2010.10.01. 00:40 mB

Zappa koncertfelvételekből összeállított hatrészes sorozatának negyedik darabja, 1991-ben jelent meg, vegyesen válogatva Zappa különböző korszakaiból. Az egyes részek folytatólagosan, egymás után jelentek meg, de az 5. és 6. rész megjelenésekor a CD-k tárolására alkalmas díszdobozt is kiadtak.

[1991. június 14. | Zappa, 2CD, Rykodisc RCD 10087/88 | >>Information INK - nr. 57.]


A YCDTOSA sorozat (fülszöveg) - A YCDTOSA sorozat kivesézése (kritika)


A lemez számaiFZkovetkezo.jpgFZelozo.jpg
Minden szám Frank Zappa szerzeménye - hacsak nincs másképp feltüntetve.

1. CD

  1. Little Rubber Girl (1978 - FZ/Walley) - 2:57
  2. Stick Together (1984) - 2:04
  3. My Guitar Wants To Kill Your Mama (1984) - 3:20
  4. Willie The Pimp (1984) - 2:06
  5. Montana (1973, 1984) - 5:47
  6. Brown Moses (1984) - 2:38
  7. The Evil Prince (1984) - 7:12
  8. Approximate (1982) - 1:49
  9. Love Of My Life Mudd Club Version (1980) - 1:58
  10. Let's Move To Cleveland Solos (1984) - 7:10
  11. You Call that Music? (1969) - 4:07
  12. Pound For A Brown Solos (1978) - 6:29
  13. The Black Page (1984) - 5:14
  14. Take Me Out To The Ball Game (1988 - Norworth/Von Tilzer) - 3:01
  15. Filthy Habits (1988) - 5:39
  16. The Torture Never Stops Original Version (1975) - 9:14

2. CD

  1. Church Chat (1982) - 2:00
  2. Stevie's Spanking (1982) - 10:51
  3. Outside Now (1984) - 6:09
  4. Disco Boy (1982) - 2:59
  5. Teen-Age Wind (1982) - 1:54
  6. Truck Driver Divorce (1984, 1982) - 4:46
  7. Florentine Pogen (1974, 1979) - 5:09
  8. Tiny Sick Tears (1969) - 4:29
  9. Smell My Beard (1974 - Duke/FZ) - 4:30
  10. The Booger Man (1974 - Duke/Brock/FZ) - 2:46
  11. Carolina Hard Core Ecstasy (1984) - 6:27
  12. Are You Upset? (1969) - 1:29
  13. Little Girl Of Mine (1984 - Levy/Cox) 1:40
  14. The Closer You Are (1984 - Lewis/Robinson) 2:05
  15. Johnny Darling (1984 - Staton/Staton) 0:51
  16. No, No Cherry (1984 - Caesar/Gray) 1:26
  17. The Man From Utopia (1982 - Woods/Woods) 1:15
  18. Mary Lou (1982 - Jessie) 2:14

A lemezről

A dupla CD-n (kicsit a vol. 3-hoz kapcsolódva) szintén sok az 1984-ből származó anyag, ahogy viszonylag sok dal származik 1988-ból is.

A lemez érdekessége például az (eredetileg a Thing-Fish albumon hallható) Brown Moses és a The Evil Prince 1984-es verziója Ray White énekével, vagy a The Torture Never Stops legkorábbi (az ismerttől eltérő hangszerelésű, 1975-ös) változata Captain Beefheart énekével. A Florentine Pogen a Vol. 2 lemezen hallható 74-es helsinki felvétel egy darabja.


A zenészek:

1969

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Ray Collins – gitár, ének
  • Lowell George – gitár, ének
  • Ian Underwood – altszaxofon, billentyűs hangszerek
  • Motorhead Sherwood – bariton szaxofon
  • Buzz Gardner – trombita
  • Bunk Gardner – tenorszaxofon
  • Roy Estrada – basszusgitár, ének
  • Don Preston – billentyűs hangszerek
  • Jimmy Carl Black – dobok, ütőhangszerek
  • Art Tripp – dobok
     
  • Dave Samuels: vibrafon (vendég)

1973 december

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Napoleon Murphy Brock – szaxofon, ének
  • George Duke – billentyűs hangszerek, ének
  • Tom Fowler – basszusgitár
  • Ruth Underwood – billentyűs hangszerek, ütőhangszerek
  • Bruce Fowler – harsona
  • Walt Fowler - trombita
  • Ralph Humphrey – dobok
  • Chester Thompson – dobok

1974

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Tom Fowler – basszusgitár
  • Ruth Underwood – billentyűs hangszerek, ütőhangszerek
  • Napoleon Murphy Brock – szaxofon, ének
  • Chester Thompson – dobok
  • George Duke – billentyűs hangszerek, ének

1975

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Denny Walley – slide gitár, ének
  • Captain Beefheart - harmonika, ének
  • Napoleon Murphy Brock – szaxofon, ének
  • George Duke – billentyűs hangszerek, ének
  • Tom Fowler – basszusgitár
  • Bruce Fowler – harsona
  • Terry Bozzio – dobok

1978

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Denny Walley – slide gitár, ének
  • Arthur Barrow – billentyűs hangszerek, basszusgitár
  • Peter Wolf – billentyűs hangszerek
  • Tommy Mars – billentyűs hangszerek, ének
  • Ed Mann – ütőhangszerek
  • Vinnie Colaiuta – dobok
    vendég:
  • Patrick O'Hearn – basszusgitár

1979

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Ike Willis - gitár, ének
  • Warren Cuccurullo – gitár
  • Denny Walley – slide gitár, ének
  • Arthur Barrow – billentyűs hangszerek, basszusgitár
  • Peter Wolf – billentyűs hangszerek
  • Tommy Mars – billentyűs hangszerek, ének
  • Ed Mann – ütőhangszerek
  • Vinnie Colaiuta – dobok

1980 tavasz

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Ike Willis – gitár, ének
  • Ray White – gitár, ének
  • Arthur Barrow – billentyűs hangszerek, basszusgitár
  • Tommy Mars – billentyűs hangszerek, ének
  • David Logerman – dobok

1981-82

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Ray White – gitár, ének
  • Steve Vai – gitár
  • Scott Thunes – basszusgitár,
  • Tommy Mars – billentyűs hangszerek, ének
  • Bobby Martin – billentyűs hangszerek, ének, szaxofon
  • Ed Mann – ütőhangszerek
  • Chad Wackerman – dobok

1984

  • Frank Zappa – gitár, ének
  • Ike Willis – gitár, ének
  • Ray White – gitár, ének
  • Allan Zavod – billentyűs hangszerek
  • Bobby Martin – billentyűs hangszerek, ének, szaxofon
  • Scott Thunes – basszusgitár
  • Chad Wackerman – dobok

1988

  • Frank Zappa – szólógitár, ének
  • Kurt McGettrick – bariton szaxofon
  • Scott Thunes – basszusgitár
  • Albert Wing – tenorszaxofon
  • Ed Mann – ütőhangszerek
  • Chad Wackerman – dobok
  • Ike Willis – gitár, ének
  • Paul Carman – altszaxofon
  • Walt Fowler – trombita
  • Mike Keneally – szintetizátor, ének, gitár
  • Bruce Fowler – harsona
  • Robert Martin – billentyűk, ének

2 komment

Címkék: sorlemezek ycdtosa

A bejegyzés trackback címe:

http://frankzappa.blog.hu/api/trackback/id/tr132525869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Rátosi Milán · http://benwayrecords.blog.hu/ 2012.11.04. 11:02:03

Mindenfelől összetákolt, koncepciótlan zagyvaság ez a 2 cd. A sorozat első részénél annyival jobb, hogy vannak rajta azért jó nóták.Mindenekelőtt a Torture Never Stops, Beefheart énekével. Hibátlan. A Steve's Spanking úgyszintén. Az Evil Prince először csak a háttérben az igazi, egy idő után szépen előúszik és rájössz, hogy mennyire csinos kis nóta. Elég sok dal van amúgy '84ből, nagyon szépen rávilágítanak arra, miért lehetett szeretni ezt a felállást, ugyanakkor arra is, hogy mik voltak azok a pontok, amik engem személy szerint inkább taszítanak. Vokálban talán a legerősebb volt ez a felállás. Teljes hisztéria, amit műveltek. Ellenben Wackerman mellett nem volt más ütőhangszeres, ezeket a feladatokat részben Allan Zavod vette át, akinek a tipikusan nyolcvanas évekbeli hangzásai jól szólnak. Kis mennyiségben. A '84es zenekar tempói szerintem nem lettek eltalálva. Pont egy leheletnyivel gyorsabbak, mint kellene. Lehet, hogy egy másfajta hangkörnyezetben jobban szólalnának meg, ebből a szempontból a '82es banda talán jó példa. Gyors, dinamikus, de nem ennyire ostoba a megszólalás. A Black Page tempójáról nekem mindig a mulatós zene jut az eszembe. Nem kifejezetten jó ez a változat. Zappa '84es szólóit viszont imádom. A megszólalása, a szólók felépítése, drámaisága(!) egyszerűen zseniláis.
Az első cd-t még megmenti, hogy a végén ott a Torture Never Stops. A második lemez viszont nagyrészt értelmetlen. Rövid nóták, amik egy zseniális albumon elrejtve is feleslegesek lennének, ennek a lemeznek viszont a gerincét alkotják. Emellett vannak jó nóták - felejthető verzióban.
Archie Shepp vendégszereplése (a Lets Move To Clevelandben fújja a csövet) is totál felesleges. Tök jól hangzik persze, hogy a színpadon van egy ekkora avangtgarde jazz ikon (dehogy jó!), viszont ugyanazt csinálja, amit mindig is: arra sem képes, hogy rendesen szétfújja a dolgokat, ötlettelen, semmilyen, ráadásul fogalma sincs arról a zenei környezetről, amiben léteznie kellene. Utóbbi alól maximum az tudja felmenteni, hogy ennek a jazz vonalnak pontosan ez lenne az egyik lényege. Az én egyetlen mentségem meg a zeneelméleti alultápláltságom, amiért ilyen hülyeségeket írok le. A free jazz unalmas!

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.11.04. 18:17:32

@Rátosi Milán: Nagyrészt egyetértek, és - magam is csodálkozom - mégis úgy alakult, hogy olyan jókedvű sóhajtásokkal szoktam mégis újra- meg újrahallgatni ezt a lemezt. :-)

A lényeg hogy mindkettőről le kell hagyni az első számot, aztán jönnek a kedélyes (< na ez a jó szó erre a válogatásra!) darabok: a 84-es viccek, a 73-84-es Montana, szerencsére szólóval (és rosszalló, de megbocsátó mosollyal az összevágásért), na de aztán belecsapunk keményen: a Brown Moses meg az Evil Prince kettőse önmagában megéri a lemez árát.

A 82-es számok valahogy mind túl vékonyak, mintha nem lenne benne basszus, de elférnek a lemezen, ahogy a Black Page 84-es változata: eszembe nem jutott volna ezeket összeválogatni, de máshol nem szerepelnek, és egyszer belefér. És ahogy fentebb mondtam: ettől a válogatás amolyan bohókásan kedélyes.

Kiemelkedő még a Filthy Habits 88-ból, a Stevie's Spanking szólója (a videón fel se tűnt, kép nélkül izgalmasabb), az összes többi itteni szóló, és a záró popslágerekben Scott Thunes megkerült mély hangjai.

Long live Kedély!