Kötelező olvasmány

- A hátsó sorból - Ruth on Roxy
- Zappa: Egy interjú - jó, 1973
- ROCK - és más négybetűsek 1968
- Road Tapes #2 - by Milán  << 
- Terry Bozzio & Borlai - videó
- Műszál Bob / Szomorú Jane
- Zappa idézetek - megmond.

Zappa Stream Radio

Creative Commons Licenc

Hozzászólások

Címkék

100%zappa (12) 1950-es (3) 1963 (2) 1964 (1) 1966 (3) 1967 (6) 1968 (3) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (1) 1973 (1) 1974 (1) 1975 (3) 1977 (1) 1978 (4) 1981 (2) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (1) 1986 (3) 1987 (1) 1988 (1) 1989 (2) 1990 (4) 1991 (5) 1992 (2) 1993 (1) 1994 (4) 1995 (1) 1996 (1) 1997 (2) 1998 (1) 2000 (1) 2004 (2) 2005 (3) 2006 (10) 2007 (8) 2008 (2) 2009 (4) 200 motels (25) 2010 (20) 2011 (45) 2012 (19) 2012 újrakiadás (4) 2013 (31) 2014 (18) 2015 (13) 2016 (16) 2017 (2) 4xmix (3) 60as évek (21) 70es évek (37) 80as évek (24) 90es évek (4) aaafnraa (1) after crying (7) ahmet (12) ajánló (7) állat (10) Anaïs Mitchell (4) anekdota (43) animáció (14) audiofil (3) autogram (4) a zenéről (84) bakelit (15) baltimore (2) bármimás (1) betegség (7) bulvár (40) cd (21) cenzúra (13) dalfordítás (313) dezinfó (15) dili (71) díszkiadványok (8) diva zappa (6) dob (19) dramatika (31) dvd (6) dweezil (32) dzsessz (16) ed palermo (13) életrajz (20) english articles (15) étel ital (18) évforduló (33) e don quijote (6) film (28) főhajtás (28) fotó (11) francia (3) fülszöveg (40) FZ-kampány 2016 (2) fzDVD (6) fzfilm (13) fzfotók (46) fzinhungary (3) fzkarikatúra (24) FZkönyv (11) fzrajzok (7) fz 70 (34) fz dokumentumműsor (33) fz feldolgozás (196) gail zappa (25) gitár (5) gitárlemezek (4) gitárszólók (44) grammy díj (7) grande mothers (22) gyász (20) gyűjtőoldal (13) halloween (20) hamburger (3) hangmérnök (9) hangszer (3) hatások (26) hiperkarma (7) honlapfejlesztés (19) honlapok (20) hungarikumok (93) igazi fzkönyv (7) improvizáció (19) interjú (17) irodalom (5) joes sorozat (5) kábszer (12) kalóz (81) képregény (1) képzőművészet (19) kiadatlan (20) klasszikus zene (78) koncertvideók (20) konfliktus (15) könyv (37) kották (22) lemezipar (7) letöltések (70) magyarember (18) magyarzenész (73) magyar sajtó (46) mások zappáról (70) midi (4) moon zappa (10) nemzappa (79) nemzappadal (44) oktatás (4) online zene (199) orosz (2) párhuzam (36) pink floyd (73) politika (52) pop (5) popkult (95) posztumusz kiadványok (41) próba (6) promóanyagok (33) rádió (4) raktár (2) rejtvény (2) rendezvény (2) road tapes (3) rockzene (48) Roxy (8) sajátcikk (20) sajátinterjú (4) sajtó (32) sdb (43) sorlemezek (98) synclavier (16) syrius (3) szövegelés (46) tab (5) tánc (4) teljes koncertek (13) tervek (1) tévé (36) the band from utopia (7) turné60as évek (20) turné70 (3) turné70 71 (30) turné72 (13) turné73 (41) turné74 (19) turné75 (3) turné75 76 (16) turné76 77 (8) turné77 78 (11) turné78 79 (13) turné80 (19) turné81 82 (17) turné84 (15) turné88 (32) új kiadvány (29) utazás (3) válogatáslemez (3) vasfüggöny (18) véleményezés (68) ycdtosa (9) yellow shark (13) youtube (18) zappanale (15) zappa budapesten (12) zappa család (31) zappa day (2) zappa emlékzenekar (17) zappa family trust (19) zappa interjúk (88) zappa plays zappa (63) zappa szövegek (45) zene (1) zenészinterjúk (74) zenésztársak (107) zz későbi cuccok (8) Címkefelhő

London Symphony Orchestra Vols. I & II

2010.10.01. 00:40 mB

London Symphony Orchestra Vol. IZappa szimfonikus felvételeket tartalmazó 1995-ben megjelent dupla CD-je, rajta a London Symphony Orchestra játékával felvett, eredetileg 1983-ban (vol. 1) és 1987-ben (vol. 2) megjelent szimpla nagylemezek anyagaival. Az album felvételei 1983. január 12-14-én készültek a londoni Twickenham Film Stúdióban, Kent Nagano vezényletével.

[1983. június 9. | Zappa, Vol. I: LP, Barking Pumpkin FW 38820 | >>Information INK nr. 38.]
[1987. szeptember 17. | Vol. II: LP, Barking Pumpkin SJ-74207 | >>Information INK nr. 48.]


A lemez fülszövege (FZ) | Az LSO igaz története (D. Ocker) | John Lawley oboás mesél | A Zappa Affair - a 84-es előadás meghallgatható, programfüzettel, darableírással | Műszál Bob / Szomorú Jane (a balett leírása) | Sad Jane és társai: zenei elemzés | Mo's Vacation változatok;

- A David Ocker internet-interjú (1995) -


A lemez számai (CD-kiadás, 1995 - a bakelit kiadásról lásd a Wikipédiát!)FZkovetkezo.jpgFZelozo.jpg

1. CD

  • Bob in Dacron
    1. First Movement 5:36
    2. Second Movement 6:32
  • Sad Jane
    3. First Movement 4:47
    4. Second Movement 5:02
  • Mo 'n Herb's Vacation
    5. First Movement 4:47
    6. Second Movement 10:04
    7. Third Movement 12:50

2. CD

  1. Envelopes – 4:04
  2. Pedro's Dowry – 10:26
  3. Bogus Pomp – 24:31
  4. Strictly Genteel – 6:56

A lemezről

Az album felvételei 1983. január 12-14-én készültek a londoni Twickenham Film Stúdióban, Kent Nagano vezényletével. Ez volt Zappa harmadik nagyzenekari kísérlete az 1967-es Lumpy Gravy és az 1975-ös, az Orchestral Favorites-en hallható (1979-ben kiadott) felvételek után.

Zappa nagyon sokat panaszkodott a kevés próbaidőre és a felvételek pontatlanságaira, ezeket nagyon aprólékos stúdió-utómunkálatokkal tudta csak korrigálni, amit a digitális többsávos felvételi technika tett lehetővé. Bár Zappa az első kiadás fülszövegében köszönetet mondd az LSO zenészeinek, a második lemezen szereplő "Strictly Genteel"-hez a fülszövegben már ezt fűzi hozzá:

Az itt hallható felvétel az utolsó éjszaka utolsó nekifutásának utolsó órájában készült… a hibák kijavításához szükséges túlórára esély sem volt (semmi pénzért). Az utolsó szünetben, a végső változatnak való utolsó nekifutás előtt a teljes fúvósszekció úgy döntött, hogy átnéz a szemközti csehóba. 15 perc késéssel érkeztek vissza. Nélkülük nem készíthettük el a felvételt. A zenekar viszont nem volt hajlandó a pirospozsgás fúvós szomszédaik miatt még 15 percet játszani. Mindent megtettem hogy a brit ‘szakmunka’ e remekét használhatóvá tegyem (csaknam 50 vágás a 6:53 alatt), de hiába… Az ‘emberi tényező’ érintetlen maradt.

Ez volt az egyik első, nagyzenekarról készült többsávos felvétel; emiatt a felvételi technika miatt a felvételen a hangszercsoportok sokkal finomabb részletezettséggel hallhatóak, mint a hagyományos sztereó felvételek esetében.

A dupla CD szám sorrendje nem pontosan egyezik meg az eredeti albumok összeállításával, illetve maga a zene is erősen újrakeverve került az új, egyesített kiadásra (Zappa Patio).

A Mo's Vacation egy korai felvétele ('82) itt meghallgatható; a Bogus Pomp különböző változatairól itt lehet olvasni.


A közreműködők:
A zenészek

A produkciós stáb

  • Frank Zappa – producer
  • Mark Pinske – hangmérnök
  • John Vince – borítóterv

Magyar kapcsolat:

  • A második lemez teljes anyagát előadta a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara a 100% Zappa fesztiválon, Fischer Ádám vezényletével. A koncert - a Bartók Rádió felvételében - itt meghallgatható!

4 komment

Címkék: klasszikus zene 80as évek sorlemezek

A bejegyzés trackback címe:

http://frankzappa.blog.hu/api/trackback/id/tr532543984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.01.31. 19:34:10

Sokat hallgatom ezt a lemezt mostanában, és egyre jobban élvezem. Vannak kiválasztott részeim, és főleg azokat oda-vissza, és újra. A

SAD JANE

-nel indítottam: nagyon kedves és nyugodt a nyitódallam karaktere, amit mint hangulatot végig meg is tart: egy szép darab. De idővel – a korábban betett kamaraváltozattól nem függetlenül – rácuppantam a

MO & HERB’S VACATION

-ra, annak is az első tételére. Jó a szólóhangszer és az ütősök együttjátéka, vannak karakteres pillanatok. Sajnos valahogy túl hosszú, és időnként el-elvesztem a fonalat. De nagyjából itt is van

AZ ÖRDÖG ELÁSVA:

valahogy a sokszínűség, a gazdagság ami hiányzik nekem. Nem élesek a határok, úgyhogy Zappánál a „komolyzene” vagy „kamarazene” nekem simán az Inca Roads-ot meg a Moggiót is jelenti, és ami élet, humor, virtus azokban van… azt itt keresnem kell, és nem mondom hogy nem voltak felfedezéseim, de… nem az igazi.

Az igazi különbség az olyan daraboknál érhető tetten, amelyeknek van nagyzenekari és „elektromos zenekari” változata is ilyen vagy olyan felállástól (Envelopes, Sinister II., Moggio). Nálam MINDEN esetben jobb, gazdagabb (mondjuk gyorsabb és virtuózabb is) Zappa saját kisegyüttese. Mindezek miatt nemigen értem hogy miért kell ekora energiabefektetést tenni egy ilyen kiadvány-monstrum (dupla CD) előállítására – miközben a darabokra nagyon kíváncsi lennék kamara-felállásban.

Mégegy párhuzam nekem a Greggary Peccari, vagy (főleg) a Revised Music: megírt zene, improvizáció, akusztikus és elektronikus, komoly és vidám – és életteli! EZ az a formátum amiben Zappa a legjobb!

Mondom ezt úgy hogy közelebb került hozzám ez az albumkettős is, de inkább csendes háttérzeneként, kellemes zümmögésként, néha egy-egy üdítő jól odavágott dob-ütéssel.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.06.27. 13:02:05

Bizony, szereti ez a lemez a sokszori újrahallgatást - a folyamatos hang- és dallamfolyam a kevés ismétlődéssel mindig új élményt ad, a sokszori hallgatással viszont az ismerősen visszaköszönő részek teszik a dolgot otthonossá. HIÁNYZIK a más típusú hangszerelésekhez képest (Studio Tan, kamaradarabok, stb.) egy-egy határozottabban megfogható és domináns motívum mint kapaszkodó, ez a nehezebben elővevési faktort erősíti, a sok hangszer jelenléte, a hangzás sokszínűsége (pici reccsenések, pergő cirógató és dörrenő dobok, sima vonósok, reccsenő rezek) viszont mindig a gazdagság élményét adják.

Nem lenne rossz ezekhez mások élménye, elemzés, vagy Z ,mint Zeneszerző zenei kommentárja (na ja: az "unatkozó brácsás szólója" szerű megfogalmazásokkal vagy a fura menet közbeni "történésekkel" soha nem sikerült semmit de semmit kezdenem :-) )

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.08.30. 10:32:26

Úgy vagyok ezzel a lemezzel (és dupla!!), mint annak idején a Guitar-ral: nemigen hallgattam, aztán valami miatt (másba való belefáradás, beleunás?) miatt szinte "jobb híján" vettem elő, és egyre többször.

Úgy tűnik, mintha kellene az idő ehhez a lemezhez - nem feltétlenül "a megértés" vagy a "befogadás nehézsége" vagy kitudjjami miatt, hanem mert a sok hallgatással a bizony alig ismétlődő dallamokból motívumok mégiscsak befészkelődnek az ember agyába, és működni kezdenek: a következő hallgatáskor egyre több ismerős dallam jön szembe és köszön ránk, egyre több kapcsolódás derül ki - és egyre több élmény adódik.

Megszeretteti magát ez a lemez, és folyamatosan egyre több élményt ad - mondom: mint a Guitar annak idején.

Lassan szinte nincsenek is fehér foltok: egyes darabokat kedvencnek hiszem - egészen addig míg szembe nem jön a másik. A Sad Jane menet a remek dallamok és az ütőskíséretek miatt hamar megszeretteti magát, a Mo 'n Herb's Vacation az akrobatikus részeivel, kamarazenei hangulatával, a Pedro's Dowry a különböző változatok összehasonlíthatóságával és a rácsodálkozás élményével, a Bogus Pomp a hossza miatt mindig tartogat élményt és meglepetést, azzal persze hogy muszáj együtt üvölteni hogy "zacskóóóós tonhalas szendvics!". A Strictly Genteelről meg azt hisszük hogy már unjuk, de a lemez végéről csakazért is beköszön és a dallam, a zene kiszúrásból mégis magával ragad.

Tényleg sajnálom hogy Zappa olyan keveset beszélt ténylegesen a zenéről - érdekelne, másképp viszonyult egy a "kottába írt" zenékhez, a kotta miatt 'engedte meg' magának hogy itt a darabok szinte ismétlődés nélküli, végtelen dallamokból tekeredjenek, van-e ezek és a Jazz From Hell darabjai között olyan kapcsolat amit érezni vélek... és így tovább.

Azon gondolkodtam az utóbbi időben hogy megint írni kéne David Ockernek, a fenti kérdésekkel - izgalmas lenne. Meg azon is hogy átnevezem a honlapot Sad Jane-re. :-) (Vagy ezavarosegyzacskostonhalasszendvics.hu-ra.)

Élményre fel - hangerő!

Rátosi Milán · http://benwayrecords.blog.hu/ 2012.09.01. 17:41:07

@mB: Nagyon sokat hallgatom ezt a (2) albumot - ideális háttérzene olvasáshoz. Bárhonnan közelítek hozzá, mindig ugyanott lyukadok ki: színtelenül, eseménytelenül, mindenféle dinamika nélkül szólal meg. Egységesen szürke. Hiába nagyon jók az egyes dalok (tényleg nagyon jók!), egyszerűen nem tudok rá odafigyelni, mert nincs, ami kitűnne belőle, Chad Wackermann dobjait leszámítva. Szerintem az ő beállítása egyszerűen hiba volt. Nem csak, mert külön szól az egésztől, de egy nagyzenekarnak nem hiába nincs dobosa. Illetve van persze, de nem külön a zenekartól, kvázi bónuszként. Úgy hallatszik, mintha csak úgy rádobolt volna az egészre.